A veszprémi vargacéh szabályzatának hiteles másolata, 1793. január 20.
Közli: Szőcs Tibor
A veszprémi német cipészmesterek 1753-ban Mária Terézia által latinul megerősített német nyelvű szabályzatának 1793-ból származó hiteles másolata, illetve 19. századi hozzátoldások.
A veszprémi vargacéh szabályzatának hiteles másolata
Balázs Béla levele Herczeg Ferenchez, 1945. november 5.
Közli: Kaba Eszter
Balázs Béla levele Herczeg Ferenchez, 1945. november 5.
Kiegyezés vagy fegyverszünet? Kádár János látogatása 1968. június 6-án a Magyar Írók Szövetségében
Közli: Feitl István
Fél évvel a gazdasági reform bevezetése után és a csehszlovákiai bevonulás előtt Kádár János egy délutánt és egy estét szánt a magyar írókkal való találkozásra. Meghurcolt, félreállított és a rendszerbarát írók egyaránt ott voltak. Szinte mindenki, aki ekkor számított. Az MSZMP első titkára közvetlen személyes hangú meggyőzéssel próbálkozott. A megszokottnál bizonyos mértékig őszintébb beszéd Kádár hétköznapi „reform-filozófiáját” a maga teljességében tárja a korabeli hallgatóság és a mai az olvasó elé.
Kiegyezés vagy fegyverszünet? Kádár János látogatása 1968. június 6-án a Magyar Írók Szövetségében
Jegyzőkönyv a Magyar Írók Szövetsége 1968. június 6-i kibővített választmányi üléséről
Többpártrendszer a Rákosi-korszakban? Erdei Ferenc, Horváth János és Veres Péter levelei
Közli: Feitl István
Mint közismert, az 1949-es választások után a Hazafias Népfontba tömörült pártok eltűntek a politikai palettáról. Az MDP vezetése úgymond elsorvasztotta őket, ami annyit jelentett, hogy úgy szűntek meg, hogy jogszabály sosem rendelkezett betiltásukról. Fel sem számolták, fel sem oszlatták őket, illetőleg maguk, önkéntesen nem szűntek meg, mint 1949 elején a Barankovics István-féle Demokrata Néppárt. A Polgári Demokrata Pártszövetség, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt tehát egyszerűen elpárolgott. Vagy mégsem? Az alábbi dokumentumok a Nemzeti Parasztpárt esetében arról tanúskodnak, hogy az elsorvasztás nem sikerült teljes egészében, a párt pro forma mind 1949–1956, mind 1956 után „létezett”.
Többpártrendszer a Rákosi-korszakban? Erdei Ferenc, Horváth János és Veres Péter levelei
Szocialisták a vádlottak padján, 1871–1872. Heckmann István visszaemlékezése
Közli: Zalai Katalin
Az alábbi visszaemlékezés 1911-ben, az 1871. június 11-én tartott népgyűlés 40. évfordulójára készült. Heckmann István írta Révész Mihálynak, a Népszava szerkesztőjének, akiről köztudomású volt, hogy gyűjti a munkásmozgalom emlékeit. Heckmann is részt vett az általa felidézett gyűlésen, majd ő is a letartóztatottak között volt. Erre és egy később keletkezett, hosszabb lélegzetű visszaemlékezésére a történeti szakirodalom is gyakran hivatkozik. Annak ellenére, hogy több évtized távlatából készült, az adatai pontosak, ugyanakkor visszaadják az események hangulatát is.
Szocialisták a vádlottak padján, 1871–1872. Heckmann István visszaemlékezése
Féja Géza és a Magyar Kommunista Párt, 1945–1946
Közli: Feitl István
A népi írók kevéssé posszibilis tagjainak viszonyát a kommunistákhoz ismerjük. A kép azonban még most is gazdagodik. Nemrég jelent meg Féja Géza és Supka Magdolna válogatott levelezésének vaskos kötete Féja Endre jóvoltából, amely az 1945-ről és az ezt követő esztendőkről minden eddiginél részletesebb, pontosabb képet bocsát az olvasó rendelkezésére. E kérdések közül az egyik legfontosabbra fókuszálunk, nevezetesen Féja és a kommunisták viszonyára 1945-ben és 1946 elején.
Féja Géza és a Magyar Kommunista Párt, 1945–1946
Képeslapok Kádár Jánosnak. Válogatás levéltárunk különlegességeiből
Közli: Feitl István
Levéltárunk őrzi Kádár Jánosné és Kádár János személyi hagyatékát, köztük a fennmaradt, nekik küldött képeslapokat. Ezek között különlegességek is találhatóak, amelyek közül most hármat mutatunk be.
Czóbel Ernő levelezése családjával a Gulagról. Részletek
Közli: Szádvári Lídia
Levéltárunkban őrizzük Czóbel Ernő és családja irathagyatékát. Szádvári Lídia (Czóbel Anna leánya, Czóbel Ernő unokája) az elmúlt évben levéltárunknak ajándékozta a nagyszülei Gulágon keletkezett levelezésének magyar fordítását. Ez jelentősen megkönnyíti az eredetileg orosz nyelvű levelek kutatását. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki az értékes dokumentumért. Az alábbiakban közöljük az általa készített összeállítást nagyszülei levelezéséről.
Czóbel Ernő levelezése családjával a Gulagról
Az ellen-Nyugat: Hatvany Lajos folyóirata, az Esztendő
A folyóiratot Hatvany Lajos főszerkesztő, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső szerkesztők, és a legtöbb munkát végző segédszerkesztő, Tóth Árpád jegyezte. 1918 januárjától 1919 februárjáig jelent meg, összesen 14 számban – az Arcanum Digitális Tudománytárban elérhető.
Az ellen-Nyugat: Hatvany Lajos folyóirata, az Esztendő
A Népszava Naptára háborús számaiból
A Szociáldemokrata Párt kiadásában a Népszava Naptára 1896-tól egészen a párt megszűnéséig, 1948-ig folyamatosan évente jelent meg. (Elődje a Magyar Munkás Naptár 1878 és 1893 között látott napvilágot.) A kiadás tehát az első világháború alatt sem szakadt meg. Ezekből a háborús évekből válogattunk szemelvényeket és képeket olvasóinknak.
A Népszava Naptára háborús számaiból