1. Jogszabályi háttér
A Kormány 3356/1990. határozata
az Érdekegyeztető Tanács működésével kapcsolatos kormányzati feladatokról
1. A munkaadók és munkavállalók alapvető érdekeit érintő előterjesztéseket a Kormány végleges döntése előtt meg kell küldeni az Érdekegyeztető Tanács Titkárságának.
Felelős: miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői
Határidő: folyamatos
2. Az Érdekegyeztető Tanáccsal való folyamatos kapcsolattartás érdekében a minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Állami Vagyonügynökség jelöljék ki ezzel megbízott képviselőjüket.
Határidő: 1990. szeptember 30.
3. A Munkaügyi Minisztérium költségvetésében biztosítani kell az Érdekegyeztető Tanács működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek pénzügyi fedezetét.
Felelős: pénzügyminiszter, munkaügyi miniszter
Határidő: 1990. szeptember 20.
4. A Kormány felhatalmazza a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárát, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban a Kormány képviselőjeként járjon el.
Budapest, 1990. szeptember 13.
1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről
MÁSODIK RÉSZ
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
I. fejezet
Az országos érdekegyeztetés
16. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a Kormány a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Érdekegyeztető Tanácsban egyeztet.
17. § (1) A Kormány az Érdekegyeztető Tanács egyetértésével
a) meghatározza a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat;
b) dönt a kötelező legkisebb munkabér (144. §) és a munkaügyi ellenőrzés tekintetében;
c) javaslatot tesz a napi munkaidő leghosszabb mértékének, illetve a munkaszüneti napok meghatározására.
(2) A Kormány az Érdekegyeztető Tanácsban országos bértárgyalásokat kezdeményez.
(3) Az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodást – az Érdekegyeztető Tanács javaslatára – a munkaügyi miniszter jogszabályban kihirdeti.
(4) A munkaügyi miniszter – az Érdekegyeztető Tanács egyetértésével – meghatározhatja a munkaminősítés rendszerét.
Forrás: CompLex Jogtár
Az adott időszakban (1992. július 1. – 2000. január 1.) hatályos szöveg.
2. Az Érdekegyeztető Tanács alapszabálya
3. Az Érdekegyeztető Tanács féléves munkatervei 1996-1999
4. Az Érdekegyeztető Tanács megállapodásai
5. Az Érdekegyeztető Tanács bérmegállapodásai
6. Az Érdekegyeztető Tanács (1990–1999) hivatalos tájékoztatói