• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Magyarország az első világháborúban

E-mail Nyomtatás PDF

Hadszíntér és hátország

Magyarország az első világháborúban


A Politikatörténeti Intézet a Politikatörténeti Alapítvánnyal együttműködve az első világháború centenáriuma alkalmából egy átfogó projektet indított, ami széles körben lehetővé teszi a társadalmi emlékezet közös formálását. Ebben segítségünkre van az intézet levéltári és könyvtári gyűjteménye, elismert kutatói, főképp azonban arra számítunk, hogy a közönséget, a társadalmat is bevonjuk programjainkba, lehetővé téve az első világháború helyi, sőt akar családi emlékezetének bekapcsolását a szélesebb közösségi emlékezetbe.

KIEMELT TÉMÁINK:

2014: Emlékezés, emlékezet

2015: Kultúra, művelődés, tárgyi kultúra

2016: Gazdasági és társadalmi változások

2017: A háború peremén




I. Tudományos tevékenység


Történeti kutatás

Birodalmi átmenetek helyi kontextusban, 1918–1925. Helyi és regionális átmenettörténetek összehasonlító szemszögből az Osztrák-Magyar Monarchiától az utódállamokig

Négy éves kutatási projekt az OTKA (K112968) támogatásával.

Az első világháború és Trianon századik évfordulójára tekintve új nézőpontból vizsgáljuk meg a háborút követő átmenetet. Tizenöt várost kiválasztva a szomszédos országokból összehasonlítjuk, miként zajlott le az uralomváltás. Ennek értelmezéséhez a politika- és diplomáciatörténet helyett a helyi és regionális társadalmak történetét tekintjük át. A tizenöt esettanulmány révén feltárható, hogy helyben ténylegesen milyen viszonyok alakultak ki és miért. Különösen a helyi társadalmak belső viszonyaira, ezek hálózataira, az elit viselkedésére vagyunk kíváncsiak és persze arra, hogy mindezek hatására milyen különbségek mutatkoztak az átmenet során és végeredményét tekintve. Kutatásunk egy tágabb közép- és kelet-európai kutatás részének szánjuk, ami az egész térség világháború végi történetét helyezné új értelmezési keretbe. Ezt egyúttal arra is alkalmas lehet, hogy a közösségi emlékezet lokalizált változatának segítségével közelebb hozza egymáshoz a gyakran konfliktusos nemzeti történeti elbeszéléseket. Ennek révén pedig a történelmi megbékélést és az európai integrációt is szolgálja.


Hadifogoly-adatbázis

A Magyarok a Szovjetunióban elnevezésű elektronikus adatbázis olyan személyek életrajzi adatait tartalmazza, akik 1914 és 1941 között valamilyen okból kikerültek Oroszország – utóbb a Szovjetunió – területére és hosszabb-rövidebb ideig életvitelszerűen ott tartózkodtak. Az adatbázis 80%-a az első világháborús hadifoglyok életútját dolgozza fel – közel 32 ezer emberét. Célunk, hogy a rendelkezésre álló levéltári és könyvtári források segítségével, illetve a közönség bevonásával tovább bővítsük ezt a számot. Tervünk, hogy később a nagyközönség számára is folyamatosan elérhetővé tegyük ennek a több évtizedes kutatásnak az eredményeit.


Tudományos konferenciák, workshopok

A részletes programokat és az előadásokról készült videókat megtekintheti a linkekre kattintva:

2014. szeptember 23.
Világháború, társadalom, emlékezet
Projektindító műhelykonferencia

2014. december 11.
Memory and Memorialization of WWI in East Central Europe: Past and Present
Nemzetközi konferencia a világháború emlékezetéről


2015. november 19.

Első világháborús kiállítások
Kerekasztal-beszélgetés

2015. december 3-4.
Nemzetközi workshop

2016. október 5.
1916 - a régi világ és a régi Magyarország utolsó éve?
Tudományos konferencia




II. Honlapok, blog, facebook oldal

A Hadszíntér és hátország – Magyarország az első világháborúban elnevezésű honlapunk elsősorban a háborús hétköznapokra fókuszál, egykorú forrásokra támaszkodva mutatja be a háború és a hétköznapi ember viszonyát. A honlap egyben az intézetünk által kezdeményezett első világháborús projekt nyomon követésére is szolgál: a filmklubok, a középiskolás vetélkedők, a pályázatok, a tudományos konferenciáink és a műhelybeszélgetések eseményeit is nyomon követheti az érdeklődő. Frontline and Hinterland néven indult angol nyelvű honlapunk tematikus válogatást ad a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó írásokból. Céljaink megvalósítását blogunk és facebook oldalunk is segíti.




III. Közönségprogramok


III. 1. Anno Filmklubok

2005 óta létező filmklubunk immár tizedik alkalommal jelentkezik, a háború óta eltelt 100 év alkotásaiból adunk képet az érdeklődőknek a megszokott keretben, a beszélgetéssel egybekötött vetítéseken. Tizennégy részes sorozataink 2014-2018 közötti évadjai elsősorban a háború emberi és társadalmi hatásait, következményeit vizsgálják. A filmek összeállításában arra törekszünk, hogy a széles európai nézőpont bemutatása mellett a kontinensünkön túlra is tekintsünk, sőt műfajilag változatos programot kínáljunk, hiszen a háború véres valóságát és hősi pátoszát feldolgozó filmdrámákon és izgalmas kémtörténeteken túl musicalek, illetve a háború fonákját, az egyszerű ember öldökléstől iszonyodó, nagyhatalmi politikától távol álló világát szatirikusan ábrázoló művek is születtek.

A filmklub évadok részletes programját és az egyes vetítésekről, beszélgetésekről készült beszámolókat a linkekre kattintva találja:

Anno Filmklub 2014/2015 Az első világháború

Anno Filmklub 2015/2016 Az első világháború következményei

Anno Filmklub 2016/2017 A második világháború




III. 2. A múzsákat lelövik, ugye? – Kerekasztal-beszélgetések a háború hatásairól

Évente hat alkalommal szervezünk tematikus beszélgetéseket meghívott szakértők részvételével a háború által az élet különböző területein előidézett változásokról. Az egyes beszélgetések részletes tematikájáról az alábbi linkeken olvashat, a rendezvényekről készült felvételeket is ugyanott tekintheti meg:

A múzsákat lelövik, ugye? – 1. évad (2015) – Az első világháború és a kultúra

A múzsákat lelövik, ugye? – 2. évad (2016) – Gazdasági és társadalmi változások

A múzsákat lelövik, ugye? – 3. évad (2017) – A háború peremén




III. 3. Vetélkedők középiskolások számára


Tudományos funkcióinkon túl lényeges közművelődési feladatuknak tekintjük, hogy segítsük a történelem oktatását a középiskolákban és az egyetemek, főiskolák történelem szakos képzésében, továbbá hogy a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönséghez is közvetítsük a történetírás legújabb eredményeit. Ezért immár 2008 óta szervezünk komplex középiskolai történelemversenyeket. Mivel a „tömegek háborújának” a katonák mellett a hátország is aktív részese volt, első világháborús projektünk keretében indított versenyeink során 2014-től a résztvevő diákok nem csak azt vizsgálják, milyen hatással volt a háború az otthon maradottak életére, hanem a hadszíntérre kitekintve azt is: mennyire tudtak a katonák a fronton is emberek maradni, milyen körülmények között élték mindennapjaikat, hogyan írták át életüket a harcok.

A versenyek formája csapatverseny: a középiskolás korosztályból (a gimnáziumok és szakközépiskolák 9-12/13. évfolyamából) négyfős csapatok jelentkezését várjuk Magyarországról és a határon túli magyar iskolákból. A verseny három írásbeli fordulóból és egy szóbeli döntőből áll. A Budapesten megrendezett döntőben az addigi fordulókon legtöbb pontot szerzett hat csapat méri össze tudását.

Az eddigi vetélkedőkről és a jelenleg is zajló versenyről itt olvashat bővebben.




III. 4. Pályázatok


Hiányok és többletek száz év után. A nagy háború utóérzete (2014)

Mit adott és mit vett el az első világháború az emberektől, a világtól? Hogyan formálta mentalitásunkat, tudományunkat, gondolkodásunkat, demográfiánkat, politikánkat? Igaz-e, hogy az első világháború az egyik legfontosabb (és legszörnyűbb) kohó, amelyben mai (sokszor szörnyű, sokszor lenyűgöző) világunk kialakult? Ilyesféle kérdések jegyében hirdettük meg videópályázatunkat, elsősorban a fiatal alkotók számára. A pályázatról és nyerteseinkről itt olvashat részletesen.


Regényben a történelem – 21. századi olvasónapló a Nagy Háborúról (2015)

Szintén középiskolások számára írtuk ki újabb pályázatunkat a Magyartanárok Egyesületével közös szervezésben. A jelentkezőknek virtuális olvasónapló kellett készíteniük internetes blog formájában az alábbi hat regény közül az egyikből:

Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
Markovits Rodion: Szibériai garnizon
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről
Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága…
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Az elkészült és zsűrizett pályamunkákat, illetve azok elérhetőségét Hadszíntér és hátország honlapunkon tettük közzé, megtekintésükhöz kattintson ide!




III. 5. Kiállítások


A projekt keretében a Napvilág Galériában rendezett kiállításokkal igyekszünk közelebb hozni a háború és a hátország emberi oldalát, személyes vonatkozásait a ma emberéhez.


Aktuális, 2017. május közepéig látogatható kiállításunk:

A háború (harcai) - Fikció és valóság

A Nagy Háború centenáriumát éljük. 1917 – a harcok harmadik éve volt. A Monarchia vesztesége ekkor már hatalmas, mind emberben, mind anyagiakban. Ennek része az a több tízezer katona is, akik Olaszországban, Oroszországban és az antant más államaiban raboskodtak hadifogolyként – az ő hazaszállításuk csak a békekötés után kezdődhetett el. Az oroszországi foglyok esetében a folyamat több éven át húzódott, részben az orosz forradalmak és polgárháború, részben a nagy földrajzi távolság miatt. A katonák pedig csak vártak és vártak – sokan ezalatt már családot alapítottak, új életre rendezkedtek be. Főként róluk szól ez a kiállítás. Azokról a férfiakról, akik évekig éltek hadifogolytáborokban, sajátos életformát kialakítva, szokásaikban, hagyományaikban a háború előtti Monarchiát idézve. A kiállításon olvasható szépirodalmi szövegek ihletői azok a tárgyak, amelyekkel a katonák maguk is találkoztak a háború idején. A srapneldarabok, az ezüst cigarettatárca, a prágai képeslap és az uralkodói arcképekkel díszített kancsó manifesztálják az utókor számára dédapáink, ükapáink történetét.


Ezredorvos a tűzvonalban

Kiállítás Dr. Kemény Gyula hagyatékából 2015. november 19. és 2016. január 31. között.

A Nagy Háború Blog 2012-ben közölte 28 részletben dr. Kemény Gyulának, a nagyváradi 37. gyalogezredben szolgáló ezredorvosnak az olaszországi harcok idején írott naplóját. A napló 1915. április 28-tól október 31-ig örökíti meg az Isonzó felső folyásánál, Tolmein környékén kialakított hídfő védelme körüli harcokat és a lövészárok hétköznapjait. A napló közreadója, Pintér Tamás bevezetőjében részletesen leírja, miként került a szerb és olasz frontot is megjáró Kemény Gyula hagyatéka a blogot üzemeltető Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány birtokába az iratanyagot kiegészítő fotókkal együtt. Az Alapítvány a 2015 júniusában útjára induló Isonzó Expresszen rendezett kiállítást először ebből a hagyatékból, azóta az anyagot közgyűjteményben nem lehetett látni. A Politikatörténeti Intézet első világháborús projektjének keretein belül – köszönhetően a Nagy Háború Blog munkatársainak – ismét lehetővé vált, hogy az összegyűjtött anyagot a nagyközönségnek is bemutassuk.




Hadszíntér és hátország honlap




Hadszíntér és hátország blog

alt



alt





Módosítás dátuma: 2017. március 21. kedd, 08:16  

Események

Utolsó hónap április 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 13 1 2
week 14 3 4 5 6 7 8 9
week 15 10 11 12 13 14 15 16
week 16 17 18 19 20 21 22 23
week 17 24 25 26 27 28 29 30

Támogatóink



Keresés