Levéltári fondjegyzék

Fondjegyzék
     II. Szakszervezetek, munkás- és baloldali szervezetek, mozgalmak főcsoport
        665. Magyarországi Bőripari Munkások és Munkásnők Szövetsége fond

ő.e.szám Cím, az iratok tárgya ÉvkörMennyiség
1Mária Terézia idejében alapított veszprémi csizmadia céh szabályzata17539 lap
2A veszprémi és nagyvázsonyi cipész és csizmadia céhek iratai1831, 1835, 1842, 1852, 1867, 1871, 187312 lap
3A Budapesti Cipészsegédek Önképző Egyletének alapszabályai, alapszabály módosításai1877, 1885, 1892, 1894-1896100 lap
4

A Budapesti Cipészsegédek Önképző Egylete közgyűléseinek, választmányi üléseinek és oktatási ügyosztályi üléseinek jegyzőkönyvei.

Megjegyzés: 1894-től Budapesti Cipészsegédek Szak és Munkaközvetítő Egyesülete

Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

665.f. Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége

A bőripari szakmák: cipész, csizmadia, cipőfelsőrész készítők, nyerges, bőröndös, bőrdíszműves, szíjgyártó, szűcs, sapkás, kesztyűs, tímár, bőrgyári munkás. Közülük legkorábban a cipészek kezdtek szervezkedni. 1868. július 12-én az Általános Munkásegylet tagjainak kezdeményezésére alapították meg Pesten az Első Általános Cipészegyletet. Működésükről levéltári dokumentum nem maradt fenn. Az Általános Munkásújságban és a Testvériség című lapban megjelent közleményekből és Heckmann Istvánnak, az Általános Cipészegylet alapító tagjának önéletrajzírásából következtethetünk az „úttőrök” céljaira és rövid ideig tartó tevékenységükre. Az egyletet a tőke elleni gazdasági harc, az önsegélyezés és a munkások műveltségének emelése érdekében hozták létre. Alapszabályaikat sohasem hagyták jóvá, ennek ellenére 1872-ig feloszlatásukig rendszeres egyleti tevékenységet folytattak.

1872-ben már új egylet alakult, a Budapesti Cipészsegédek Önképzőegylete. (1894-től Budapesti Cipészsegédek Szak- és Munkaközvetítő Egylete.) Alapszabályaikat csak 1877-ben hagyták jóvá. Szervezkedésük fejlődését és tényeit a Budapesti Cipészsegédek Önképző egyletének alapszabályai, a választmányi és a havi üléseinek jegyzőkönyvei, Poór Árpád Jánosnak és Heckmann Istvánnak, a mozgalom vezetőinek önéletírásai és az 1891-ben megindult szaklapnak, a Cipésznek a cikkei tükrözik.

Az egylet élén álló elnököt és a választmányt a közgyűlés évenként választotta. Az egylet elnökei: 1903-ig Bokros József, Braun Lipót, Járosi Gusztáv, Halász János, Lendvay András, Nagy Ágoston, Gábor József, Vukov Antal, Lázár Aurél, Poór Á. János, Schreier Sándor, Mayer János, Gágyor Lajos, Virág Sándor, Farkas István, Ughy Bálint, Gersics István.

A mindenkori elnök képviselte az egyletet más munkásszervezetek és az állami szervek felé. Feladatkörébe tartozott a választmányi, havi ülések és a közgyűlések összehívása. Jogában állt az egylet pénzügyeinek rendszeres ellenőrzése is. 

A választmány tagjai felosztották és ügyosztályokba sorolták az egyes munkaterületeket. Ezek az ügyosztályok (beíratási, oktatási, könyvtári, ünnepélyügyi, közvetítési, rendügyi, gazdálkodásügyi, segélyezési, művelődésügyi, statisztikai és dalárda ügyosztályok) nemcsak nevükben léteztek. Rendszeres tevékenységük a választmányi ülések jegyzőkönyveiben nyomon követhető.

Az egyletnek 1878 óta jól szervezett betegsegélyzője működött. 1881-ben vezették be a munkaközvetítést. Szabadszervezkedésük nyomaival nemcsak a „Cipész” hasábjain, hanem az iratokban is találkozunk. A fondban megtalálható az 1894-ben létrehozott Szervezkedési és Ellenállási Pénztár tagkönyve, szabályzattal. Ez a gazdasági mozgalmak fedezésére létesített alap hozzájárult az 1893−94−95-ben lezajlott cipészsztrájkok sikeréhez.

Külön szólunk az 1892. évi – a szaklap agitációjának eredményességét bizonyító – I. cipész – csizmadia kongresszusról. A tanácskozás felmérte az országos szakegyesület kiépítésének lehetőségeit és kijelölte a megvalósítás útját. A kongresszust követően az ország különböző területein alakultak meg a cipész- és csizmadia csoportok. A fondban az aradi, debreceni, hódmezővásárhelyi, kassai, kolozsvári, pécsi, pozsonyi, soproni, szegedi egyesületek alapszabályai találhatók meg.

Az 1894. évi II., és az 1896. évi III., az 1900. évi IV. kongresszusok újra felvetik és sürgetik az országos cipész és csizmadia egyesület megalakítását.

Az országos egyesület létrehozásának kérdéséhez tartozik a cipészekhez legközelebb álló rokonszakmák viszonya az egységhez. A cipőfelsőrészkészítők gyakori kiválásaikkal gyöngítették az egységre törekvő cipészmozgalmat. Először 1898-ban, majd 1901-ben váltak ki, s megalakították a Budapesti Cipőfelsőrészkészítő Munkások és Munkásnők Szak-. és Munkaközvetítő Egyletét. 1905-ben és 1908-ban visszatérési kísérletekről számolnak be az iratok. Hosszas előkészítő tárgyalások után, 1918. február 24-én sikerült megegyezni. Az egyesülési kísérletek és a megállapodás iratainak egy része fennmaradt. A csizmadia munkások 1886-ban kezdtek szervezkedni. Ekkor alakult a Budapesti Csizmadia Iparossegédek Segélypénztár Egyesülete. Alapszabályaikat 1889-ben hagyták jóvá. 1894-től 1904-ig a Budapesti Csizmadiasegédek Szakegylete néven tevékenykedtek. Elsők között csatlakoztak a Magyarországi Cipész- és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesületéhez.

A Magyarországi Cipész- és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesületének alapszabályai 1903-ban hagyták jóvá. Az országos mozgalom alapjai ekkor már kiépültek. Ezt a tényt csak akkor értékelhetjük kellőképpen, ha ismerjük a szakma speciális problémáit és az ebből adódó szervezési nehézségeket. A cipészipar kisipari termelésen alapult, a gyári termelés kicsiny és gyenge volt. A szakma szezonjellegű, kereseti viszonyaik – az ipari szakmák között – a legrosszabbak közé tartozott. Ehhez járult még a „sitz” munka elterjedtsége is. Mindezek ellenére, már 1903-ban a vidéki cipész- és csizmadiaegyesületek – Arad, Brassó, Debrecen, Eger, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Szombathely – egymás után csatlakoztak a budapesti központhoz.

1905. március végén már 43 vidéki és 7 budapesti csoportjuk volt. 1910-ben 68 csoportról számolnak be az iratok. A legnagyobb vonzerőt a segélyek /munkanélküli, utas, tartózkodási, költözködési, temetkezési és rendkívüli segélyek/ jelentették. Tagjaiknak jogvédelmet és művelődési lehetőségeket is biztosítottak. Szervezett munkaközvetítés is folyt.

A szakegyesület a századeleji gazdasági-politikai küzdelmekben eredményesen vett részt. Immár több mint két évtizedes harci tapasztalat állt mögöttük, hiszen kezdetektől fogva kezdeményezői és résztvevői voltak a hazai munkásmozgalomnak. A MSZDP-vel is szoros kapcsolatokat építettek ki. A sztrájkokhoz megfelelő anyagi fedezetük is volt, országos ellenállási alappal rendelkeztek. Megjegyezzük, hogy a cipészmozgalomban a szabadszervezkedés más formáival is találkoztunk. Akár a bizalmiférfirendszer kiépítésére való törekvésre, akár a szabadszervezkedés bázisára és irányítójára a „Cipész”-re gondolunk.

A szakegyesület szervezeti felépítését az egyesület alapszabályai és a jegyzőkönyvek tükrözik. A legfelsőbb fórum, a közgyűlés, évenként ült össze. A közgyűlésen szavazati joggal rendelkeztek a szakegyesület központjának összes tagjai, a szakosztályok és a helyi csoportok küldöttei. A közgyűlés választotta meg az egyesület élén álló vezetőséget, a választmányt. A választmány tagjai voltak: az elnök, a 2 elnökhelyettes, 16 választmányi tag, 6 póttag és 5 ellenőrző bizottsági tag. Az egyesület elnökei 1903-tól 1928-ig: Farkas István, Dravetz Imre, Hubay János, Virág Sándor, Jakob Ferenc, Borbély László, Szabó Mátyás, Mónus Illés. A közgyűlés feladatkörébe tartozott a felügyelő bizottság megválasztása is. A felügyelő bizottság az egyesület pénzügyeiért felelt. Az egyleti ügyek folyamatos intézésére 1906-tól titkárt alkalmaztak, 1907-től pedig intéző bizottságot választottak. Az egyesület titkárai voltak: Mónus József, Hubay János, Farkas István, Balogh József.

A szakosztályok a közgyűlés határozatai alapján létesülhettek. /az I.sz. cipészcsoport, cipőfelsőrészkészítők szakosztálya./ A helyi csoportok alakulásához a központi választmány jóváhagyása is elegendő volt. A szakosztályok és a helyi csoportok az alapszabályok keretein belül önállóan működtek, élükön választmányaikkal. A közgyűlések, a központi választmányi ülések és az I.sz. cipészcsoport választmányi üléseinek jegyzőkönyvei szinte teljes számban fennmaradtak.

A szakegyesület 1928-ig működött. Kezdeményezésükre jött létre a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége.

A bőripari munkások mozgalmairól alkotott képünk csak akkor lehet teljes, ha a rokonszakmák szervezeteinek fejlődését is felvázoljuk.

A bőröndös, szíjgyártó, nyergesmunkások 1866-ban alapították meg a „Szíjgyártó Ifjúság” elnevezésű betegsegélyező egyletüket. 1882-ben jött létre a Budapesti Bőröndös, Szíjgyártó és Nyergesmunkások Betegsegélyző, Önképző és Munkaközvetítő Egylete. 1892-ben a Budapesti Könyvkötő, Vonalzó, Bőröndös, Szíjgyártó, Nyerges, Dobozkészítő Munkások és Munkásnők Szakegylete néven tevékenykedtek. A könyvkötő munkások 1894-ben /egyes forrás szerint 1897-ben/ váltak ki az egyesületből. Önálló szakegyletet alapítottak.

A szakma országos szervezete a Magyarországi Bőröndös, Szíjgyártó, Nyergesmunkások, Segédmunkások és Munkásnők Szakegyesülete 1904-ben jött létre. Az egyesület 1906-ban a bőrbútor-készítők, 1908-ban a bőrdíszművesek csatlakozásával erősödött. A tevékenységük során keletkezett iratokból csupán alapszabályok, tagsági könyv és munkabérszerződések maradtak fenn. Esetükben a kutatás alapja a sajtóanyag. Szaklapjuk a „Törekvés” 1906-ban indult meg 1920-ig, megszűnéséig, jelent meg rendszeresen.

A szakegyesület 1928-ig tevékenykedett, majd beolvadt a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségébe.

A szűcsmunkások 1873-ban alapított szakegyletéről csupán a korabeli újságok számolnak be. Korai szervezkedésükről irat nem maradt fenn.

A tímárok, bőrgyári munkások szervezkedése az 1880 − 81-es években kezdődött. 25 éves helyi szervezkedés után 1904-ben, I. kongresszusukon határozták el a Magyarországi Általános Bőrmunkásszövetség megalakítását. 1905-ben zajlott le a szövetség alakuló közgyűlése. 1906. december 10-én a Budapesti Szűcsök és Sapkások Szakegylete is csatlakozott az Általános Bőrmunkásszövetséghez. A szövetség szakosztályaként tevékenykedtek tovább. Az Általános Bőrmunkásszövetségnek csak néhány irata maradt fenn, sajtójuk is hiányos.

A kesztyűmunkások szervezkedése 1892-ben kezdődött. Ekkor alakult meg a Kesztyű- és Sérvkötőszer Munkások Szakegylete. A Szakszervezeti Tanács jelentései szerint 1945-ig önálló szakegyesületként működtek, a közleményeik is a Szakszervezetői Értesítőkben jelentek meg. A kesztyűsök 1945 óta a Bőripari Dolgozók Szabad Szakszervezetéhez tartoznak.

Szervezeti különállásuk okai még tisztázatlanok.

Iratanyaguk viszonylag teljes. /jegyzőkönyvek, tagnévsorok, levelezés/

A századforduló után a magyar szakszervezeti mozgalomba egyre inkább előtérbe kerül az a törekvés, hogy a külön szakegyletekbe szervezkedő rokonszakmák munkásai egy közös szakszervezet fogja össze, amely az eddigieknél sokkal hatásosabban tudja munkásainak érdekeit védelmezni.

A bőrös szakmák közös szövetségének létrehozása érdekében már a Tanácsköztársaság idejében megindultak a tárgyalások. Az ellenforradalom hatalomra jutása után fél évvel, 1920. január 1-én a bőripari szervezetek vezetői megegyeztek, hogy együttműködésüket a Bőripari Munkások Országos Szövetsége keretei között folytatják tovább. Megindították a Bőripari Munkás című közös szaklapot. Közös erőfeszítés eredménye volt a Budapesti Bőripari Munkásotthon megszervezése is /1927/. Ezeket a törekvéseket bizonyítják az Archívumunkban található dokumentumok. /jegyzőkönyv a bőripari szakmák egyesüléséről a Tanácsköztársaság idején, a Bőripari Munkásotthon létrehozására alapított bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, egyéb a székházzal kapcsolatos iratok/

Az 1920-as megállapodást gyakorlati lépések is követték, de a teljes fúzióra nem került sor. Az alapszabályokat 8 évig nem hagyták jóvá, de maguk az egyesülni szándékozók sem jutottak közös nevezőre, főként a pénzügyi kérdésekben.

A bőrös szakmák szervezeteinek teljes fúziójára csak 1928 óta beszélhetünk. 1928. január 1-én a Magyarországi Cipész és Csizmadiamunkások és Munkásnők Szakegyesülete, A Magyarországi Általános Bőrmunkásszövetség és a Magyarországi Bőröndös, Szíjgyártó és Nyergesmunkások, Segédmunkások és Segédmunkásnők Szakegyesülete a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége néven egyesült.

A szövetség munkáját a központi vezetőség irányította. A központi vezetőséget a közgyűlés évenként választotta. A központi vezetőségi ülések és közgyűlések jegyzőkönyvei szinte hiánytalanok.

Az eredetileg önálló egyesületek a szövetség szakosztályaiként /cipész és cipőfelsőrészkészítők; szűcsök és sapkások; autónyerges, bőröndös, bőrdíszműves, szíjgyártó szakosztály/ működtek tovább.

Az egyesület helyi csoportjai a szövetség helyi csoportjai lettek.

Az egyes szakosztályok anyag, illetve a vidéki csoportok és a központ kapcsolata során keletkezett iratanyag hiányos. A legteljesebb a szegedi csoport anyaga.

A szakosztályok és a csoportok saját vezetőséget választottak, és bizonyos fokú autonómiával rendelkeztek.

A szakszervezet tevékenysége alatt két lényeges szervezeti változás történt. 1936−37-ben a szűcs és bőröndös szakosztályok közgyűléseik határozati alapján, kiléptek a szövetségből. A kilépés után a Magyarországi Szűcs és Szőrmeipari Munkások Egyesülete és a Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesülete néven működtek tovább. Alapszabályaikat 1940−41-ben hagyták jóvá. A két egyesülete szoros szervezeti kapcsolatban álltak egymással. Közleményeik közös szaklapjukban, a „Bőr és Szőrmeipari Munkások Lapjában” jelentek meg.

A bőrös szakszervezetben már a 20-as évek elején erős kommunista frakció szerveződött. Az ellenforradalmi kormányok, s a jobboldali szakszervezeti vezetés támadásai ellenére megnőtt a kommunisták befolyása. A szövetség legnagyobb szakosztályában, az I.sz. cipészcsoportban 1925-ben és 1931-ben is a kommunisták kerültek többségbe. A reformista szakszervezeti vezetés a kommunistákat mindkét alkalommal kizárta. Balogh István, Holové János, Bossák Ferenc, Brezina Károly, Deák Sándor, Fürstmann Lajos, György Benedek, Geri Gergely, Hafner Márton, Hegedüs József, Héjja István, Ispánki Lajos, Kereskedő Antal, Kiss Károly, Levák József, Lökös Vilmos, Molnár Gábor, Pásztor János, Pető János, Szerdinánsz Illés, Szucsin Demeter, Hidassy György nevét nyilvánosságra hozták, így akarták további tevékenységüket lehetetlenné tenni. Felfüggesztették az I.sz. cipészcsoport autonómiáját is. A kizártak az ESZE munkájába kapcsolódtak be. Létrehozták a bőrös ellenzéket. A fasiszta veszély erősödésekor, az egység érdekében, a kommunisták visszatértek a szakszervezetekbe.

1945. február 5-én alakult meg a Magyar Bőripari Munkások Országos Szabad Szakszervezete, s azonnal bekapcsolódott az ország újjáépítésébe.

A tájékoztató csupán szűk vázlata a bőripari munkások szervezkedésének, pontosabban szervezeti fejlődésének. Ezért sok fontos kérdésről nem is beszéltünk, vagy éppen csak érinthettük azokat. Például: a szabadszakszervezetek, kapcsolatuk az MSZDP-vel, a kesztyűsmunkások szervezeti különállásának okai, a bőrős ellenzék története, a bőrös sajtó szerepe, stb. A tájékoztató megírásához a fondban található iratanyagok, visszaemlékezések és a sajtó adatait használtuk fel. Figyelembe vettük a szakszervezeti mozgalom történetével foglalkozó munkák eredményeit is.

                                                     *         

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének kb. 2 fm-nyi iratanyaga van Archívumunkban.

Az anyag jelentős része 1952. februárban érkezett a Bőripari Dolgozók Szakszervezetétől, a szakszervezet által kronológiába rendezett állapotban, jegyzékkel. A kísérőlevélből kiderül, hogy a felszabadulás előtt keletkezett anyagot – a Szaktanács által megadott szempontok szerint − már a szakszervezetben selejtezték. A beérkezett anyagból Archívumunkban kiválasztották az újság- és könyvanyagot, melynek nagy részét Intézetünk könyvtárának adták át, másik részét 1952. április 10-én a szakszervezetnek visszaküldték.

1967-ben és 1972-ben 2 doboz dokumentummal egészült ki a Bőrös Szakszervezet anyaga. Ezek az iratok más, az Archívumunkban található, fondok rendezése során kerültek elő.

Az iratokat 1954-ben szakmák, ezen belül kronológia és tárgykör szerint ideiglenesen rendezték- Segédletként jegyzék készült hozzá.

                                                                       *

 A fond időhatára: 1753−1946

A fondban két nagyobb egységet alakítottunk ki. Az első alapegység a bőripari munkások szakmánkénti szervezkedésének iratai tartalmazza. Időhatárát tekintve 1753-tól 1928-ig. A második alapegység a Magyarországi Bőripari Munkások Szakszervezetének iratanyagát öleli fel, 1928-tól 1946-ig.

A bőripari munkások korai szervezkedésének iratain belül minden bőrős szakma külön – alcímmel ellátott – egységet képez.

·        Cipész, csizmadia, cipőfelsőrészkészítő munkások szervezkedésének iratai

·        Bőröndös, bőrdíszműves és rokonszakmáik szervezkedésének iratai

·        Az iratanyag hiányos volta miatt a szűcs- és sapkásmunkások, a tímárok és bőrgyári munkások iratai nem kaptak külön alcímet.

Ezek a Magyarországi Általános Bőrmunkásszövetség címszó alatt találhatók meg;

·        A kesztyűsmunkások szervezkedésének iratai

·        Vidéki csoportok és befizetőhelyek iratai

Az alcímekkel jelezett egységeken belül alakítottuk ki az őrzési egységeket. Az őrzési egységek sorrendje az egyes szakmák szervezeti fejlődésén alapul. Az őrzési egységeken belül kronologikus rendet alkalmaztunk.

A vidéki anyagokon a helyi csoportok, befizetőhelyek és a központ közti kapcsolat során keletkezett dokumentumokat értjük. Ezeket az iratokat a helyi csoportok küldték fel a szakszervezet központjába. Minden helység anyaga külön őrzési egységet képez, s ezek betűrendben követik egymást. Az őrzési egységeken belül a kronologikus rendet alkalmaztuk.

A Magyarországi Bőripari Munkások Szakszervezete iratai /1928−1946/ alkotják a fond gerincét. Ide tartoznak a bőripari munkások szakszervezete közvetlen előzményeit tükröző dokumentumok; valamint a szakszervezet tevékenysége során keletkezett iratok.

A közvetlen előzményeket tükröző iratok közül egy őrzési egység lett a Tanácsköztársaság alatti egyesülés anyaga. Önálló őrzési egységet alakítottak ki az 1928-as fúzió előzményeiből és a fúzió irataiból, a szövetség alapszabályaiból, alapszabály-tervezeteiből és az ezekkel kapcsolatos dokumentumokból.

A szakszervezet iratai rendjének kialakításánál a struktúra elvét követtük. Szétválasztottuk a központi vezetőség, a szakosztályok és a vidék anyagát. A központi vezetőség anyagában témák, illetve irattípusok szerint alakítottuk ki az őrzési egységeket. Az őrzési egységeken belül a kronológia elvét alkalmaztuk. A szakosztályok iratait hasonló elvek szerint rendeztük. A vidék iratainak /a vidék és a központ kapcsolatának dokumentumai/ rendezése azonos az 1928 előtti vidéki anyag rendezésével. Egy helység iratai egy őrzési egységet képeznek. Az őrzési egységek betűrendben követik egymást.

A fondból csak a duplumokat selejteztük. Az 1945 után keletkezett dokumentumokat átadtuk a SZOT Levéltárnak.

A fondhoz segédletként őrzési egység leltárt készítettünk. A vidéki csoportok, befizetőhelyek iratanyaga kutatásának megkönnyítésére /korszaktól függetlenül/ helynévmutatót állítottunk össze. Külön feltüntettük a jelenlegi közigazgatása határok szerint be nem sorolható helységeket is.

1892-1903508 lap
5A Budapesti Cipészek Betegsegélyező Egylete alapszabályai1879, 188224 lap
6A Magyarországi Cipész- és Csizmadiamunkások és Munkásnők Szervezkedési és Ellenállási Pénztárának tagsági könyve szabályzattal189410 lap
7Az 1878. évi I. Magyarországi Munkáskongresszus beadványa a Képviselőházhoz18796 lap
8Knöfel Róbert bécsi cipészmester cipésztankönyved. n.30 lap
9

Az Országos Magyar Iskolaegyesület elnökének köszönőlevele a Budapesti Cipészsegédek Önképző Egyletének az Iskolaegyesületnek nyújtott anyagi támogatásért

1888. január 18.1 lap
10A Budapesti Csizmadia Iparossegédek Segélypénztárának és Önképző Egyletének iratai1891-189474 lap
11A Budapesti Csizmadiasegédek Szakegyletének iratai1894, 1902-190490 lap
12A Magyarországi Cipész- Csizmadiamunkások és Munkásnők Szakegyesületének alapszabályai19024 lap
13A Magyarországi Cipész- Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete közgyűléseinek, központi vezetőségi, választmányi, intéző bizottsági és rendes havi üléseinek jegyzőkönyvei1903-19281320 lap
14A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének jelentése a cipészmozgalom 50 éves történetéről192826 lap
15A Szocialista- Kommunista Munkások Magyarországi Pártjának átirata a Bőripari Munkások Szövetsége központi vezetőségéhez, a pártválasztmányba javasolható küldöttek számáról1919. június 25.1 lap
16A Bőripari Munkások 1922. évi zsebnaptára192284 lap
17A Magyarországi Cipész- Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete központi vezetőségének és csoportjainak pénztári kimutatásai1924, 1926-192713 lap
18Munkabér és árszabályok a cipész és csizmadia iparban1912, 1922-192311 lap
19Belügyminisztériumi körrendelet az országos jellegű munkásegyesületek helyi csoportjainak bejelentéséről, működésének feltételeiről1906. november 9.1 lap
20A Postatakarékpénztár tájékoztató levele a Magyarországi Cipész- Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesületének, a csekk forgalomba való vészvétel lehetőségeiről1906. március 23.6 lap
21A Magyarországi Cipész- Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete I. sz. csoportja közgyűléseinek, központi vezetőségi, választmányi üléseinek és taggyűléseinek jegyzőkönyvei1909-1928581 lap
22Szavazólap a cipészmunkások I. sz. csoportja 1920. február 16-i közgyűlésére19201 lap
23Budapest polgármesterének véghatározata a Magyarországi Cipész - Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete I. sz. helyi csoportjának felfüggesztéséről19262 lap
24

A Magyarországi Cipész- Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete és a Magyarországi Cipőfelsőrész-készítő Munkások Szak- és Munkaközvetítő Egylete közötti egyesülési kísérletek, illetve az 1918-ban létrejött megegyezés iratai

1906, 1912-1914, 1917-191858 lap
25

Egyetértő nyilatkozat a cipőfelsőrész-készítő szakosztályból történő kizárásokkal

1926. március 24.1 lap
26A magyarországi bőröndös-, szíjgyártó és nyerges munkások, segédmunkások és munkásnők szakegyesületének alapszabályai190411 lap
27A magyarországi bőröndös-, szíjgyártó és nyerges munkások, segédmunkások és munkásnők szakegyesületének tagsági könyve, alapszabállyal19042 lap
28A magyarországi bőröndös-, szíjgyártó-, nyerges segédek és segédmunkások betegsegélyező és temetkezési egyletének tagsági könyve, alapszabállyal190920 lap
29A budapesti bőrdíszműves munkáltatók és munkások között létrejött munkabér- és árszabály szerződések1908, 1911. október 1.12 lap
30A Magyarországi Általános Bőrmunkások Szövetsége tagsági könyve19051 lap
31A Magyarországi Általános Bőrmunkásszövetség tagsági bélyegei19051 lap
32A Magyarországi Általános Bőrmunkásszövetség 1919. december 21-én tartott rendkívüli küldöttközgyűlésének jegyzőkönyve1919. december 21.2 lap
33Útmutatók a Magyarországi Általános Bőrmunkásszövetség helyi csoportjainak részére1917, d. n.38 lap
34A Magyarországi Általános Bőrmunkásszövetség újpesti I. sz. csoportjának ingóságairól felvett leltárak1918, 1920, d. n.5 lap
35A Szűcsmesterek Országos Egyesülete és a Magyarországi Általános Bőrmunkásszövetség szűcs és sapkás szakosztálya között létrejött munkabér, és árszabály szerződések, illetve tervezeteik1924, 19254 lap
36A Magyarországi Kesztyű és Sérvkötőszer munkások Szakegyletének alapszabályai. Mellette polgármesteri végzés az alapszabályról1892, 19015 lap
37A Kesztyűmunkások Szakegylete 1892. október 9-i alakuló gyűlésének jegyzőkönyve18922 lap
38A VIII. kerület elöljáróság felszólító levele a kesztyűsök hatósági vizsgálatáról1899. június 5.1 lap
39A Kesztyűsmunkások Szakegyletének tagnévjegyzéke1898-1903103 lap
40Arad Közötte az aradi cipész és csizmadia szakegylet alapszabályai189312 lap
41

Baja.

Közötte levelezés, jelentés

1924-192744 lap
42

Debrecen.

Közötte a debreceni cipész-, csizmadiamunkások és kisiparosok szakegylete alapszabályai

189412 lap
43

Győr.

Közötte jegyzőkönyvi másolat a győri csoport megalakulásáról, a győri cipészsegédek szak- és munkaközvetítő egyesületének tagsági könyve, alapszabállyal

190315 lap
44

Hódmezővásárhely.

Közötte a hódmezővásárhelyi cipészek és csizmadia segédek szakegyletének alapszabályai, 1926-os vezetőség névsora, levelezés, jelentések

1892, 1925-192792 lap
45

Kaposvár.

Közötte a kaposvári cipész és csizmadiasegédek szakegyletének alapszabályai

190212 lap
46

Kassa.

Közötte a kassai cipészsegédek önképző egyletének alapszabályai

189420 lap
47

Kispest.

Közötte a Magyarországi Cipész- Csizmadia Munkások Szakegyesülete kispesti helyi csoportjának jegyzőkönyvei, levelezése

1920-1927, d. n.113 lap
48

Kolozsvár.

Közötte a kolozsvári cipész és csizmadia munkások szakegyletének alapszabályai

189328 lap
49

Marosvásárhely.

Közötte munkabérszerződés és műhelyrend

19111 lap
50

Mezőberény.

Közötte levelezés

19259 lap
51

Pécs.

Közötte a pécsi cipész-szakegylet alapszabályai; a Magyarországi Kesztyű és Sérvkötőszermunkások Szakegylete pécsi fiókjának zárszámadása

1894, 19023 lap
52

Pozsony.

Közötte Pozsony város és vidékbeli cipészsegédek szakegyletének kétnyelvű alapszabályai

189326 lap
53

Sopron.

Közötte a soproni cipészek és csizmadiák szakegyletének kétnyelvű alapszabályai

189310 lap
54

Szeged.

Közötte a szegedi cipész és csizmadiasegédek szakegyletének alapszabályai, ülésének jegyzőkönyvei

1893, 1921-192754 lap
55

Temesvár.

Közötte a temesvári cipész önképző egylet alapszabályai

18834 lap
56

Újpest.

Közötte az újpesti cipészsegédek szak- és munkaközvetítő egyletének alapszabályai, zárszámadási kimutatás, könyvtárleltár, vagyonleltárak

1895, 1920-193066 lap
57

Veszprém.

Közötte a cipész, csizmadiamunkások helyi csoportjának jegyzőkönyvei

1920-192550 lap
58

A Magyarországi Általános Bőrmunkásszövetség, a Magyarországi Bőröndös, Szíjgyártó, Nyerges Munkások, Segédmunkások, Munkásnők Szakegylete és a Magyarországi Cipész- Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete között megvalósult egyesülés iratai

1919. április -július, d. n.19 lap
59

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége alapszabályai, alapszabály módosításai, illetve a Szövetség alapszabályszerű működésével kapcsolatos iratok.

Közötte a bőripari szakmák szervezetei között 1928-ban létrejött egyesülés, a szakosztályok létrejöttével, működésével kapcsolatos iratok és a befizetőhelyek működésérõl hozott polgármesteri határozat

1927-1942240 lap
60

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége közgyűlési, központi vezetőségi és összvezetőségi üléseinek jegyzőkönyvei

1928-1944827 lap
61

A Szakszervezeti Tanács és a Szakszervezeti Értesítő kiadóhivatalának körlevelei és tájékoztató közleményei.

Közötte a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó munkásszervezetek elleni vizsgálattal kapcsolatban hozott belügyminiszteri rendeletek és az erről készült tájékoztatók

1932, 1936-1944, d. n.203 lap
62

A Szakszervezeti Tanács és a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége központi vezetőségének levelezése.

Közötte két jegyzőkönyv a Bőr- és Szőrmeipari Termelőszövetkezetről tartott tárgyalásokról

1935-194471 lap
63A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége központi vezetőségének körlevelei és tájékoztatói1938-1944, d. n.37 lap
64A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége központi vezetőségének levelezése szakosztályaival és a bőripari munkások más szervezeteivel1932, 1935-1936, 1942, d. n.10 lap
65

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége központi vezetőségének levelezése más szakszervezetekkel és egyéb munkásszervezetekkel.

Közötte MÉMOSZ, Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége, Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesület

1939, 1941-1944, d. n.13 lap
66

A Magyarországi Bőripari Munkások központi vezetőségének levelezése különböző állami és társadalmi szervekkel, szervezetekkel.

Közötte Belügyminisztérium, Iparügyi Minisztérium, Közellátásügyi Minisztérium, Székesfőváros Polgármestere, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Illetékkiszabási hivatal, Magyarországi Bőriparosok Országos Szövetsége, Magyar Cipőgyárak Országos Egyesülete

1932, 1936, 1939-194436 lap
67A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségéhez érkezett levelek magánszemélyektől1941, 1942, 19446 lap
68A Bőripari Munkásotthon Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei1921. október - 1922. szeptember38 lap
69

A Bőripari Munkásotthon avatóünnepélyével kapcsolatos iratok

1927, d. n.12 lap
70A Bőripari Munkásotthonról írt levelek1931, 1934, 19364 lap
71A Bőripari Munkásotthon leltárai1928, 1937, d. n.29 lap
72A Bőripari Munkásotthon pénztárkönyvei és folyószámla könyvei1926-1944393 lap
73

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége központi vezetősége és a Magántisztviselők Szövetsége központi választmánya között létrejött adás-vételi szerződéstervezetek, illetve a szerződés és mellékletei a bőrös székház fele részének eladása ügyében

1941, d. n.30 lap
74A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége központi vezetőségének és szakosztályainak helyiségbérleti ügyei1927-1930, 1933-194457 lap
75

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége, a Budapesti Cipész- Csizmadia Ipartestület, az Országos Ipari Munkaügyi Felügyelőség és a Kereskedelmi és Iparkamara közötti tárgyalások iratai a bőripari munkabérek és árak megállapításáról.

Közötte jegyzőkönyvek, levelezés, körrendeletek, statisztikák

1939-1944, d. n.58 lap
76A budapesti és vidéki cipőgyárak munkabér- és ár adatai, termelési statisztikák1930-194479 lap
77Iparügyi miniszteri rendeletek, határozatok, utasítások a bőripari munkabérekről, árakról, s a bőriparban dolgozók munkaidejének megállapításáról1936-1943143 lap
78

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége szervezeti fejlődéséről és tevékenységéről készült kimutatások, jegyzékek.

Közötte a csoportok taglétszámának alakulására, a segélyezésre, jogvédelemre, agitációra, munkaközvetítésre, oktatásra, könyvtárra, szaklapra, lap és védelmi járulékok alakulására

1928, 194452 lap
79Kitöltött statisztikai kérdőívek a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének működéséről1928-194463 lap
80A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége központi vezetőségének, szakosztályainak, csoportjainak pénztári kimutatásai1928-1944162 lap
81A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének költségvetési tervezete az 1932. évre19311 lap
82A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége kölcsönügyleteinek iratai1927-1944196 lap
83Adóívek és házbérbevallási ívek1935-194471 lap
84Az állami munkaközvetítés kiépítésével foglalkozó törvénytervezet és utasítás1943, d. n.15 lap
85A bőripari munkásmozgalom 65. évfordulójára rendezett ünnepséggel kapcsolatos iratok1942270 lap
86

A bőrösök munkásszínjátszó csoportjának 1942. április 18-án tartott ünnepi Bánk bán előadásának műsorfüzete, plakátja és feljegyzés az előadásról

1942, 195223 lap
87

A bőripari munkássajtó számára készült cikkek.

Közötte A bőripar helyzete c., Knöfel Róbert életrajza, Nyeste Mihály: Legfontosabb tudnivalók a lábanatómiáról c., Révész Mihály: Osztályharc a pesti cipészlegények között a céhkorszak utolsó esztendeiben c.

d. n.9 lap
88A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége, cipész szakosztályának közgyűlési és vezetőségi ülési jegyzőkönyvei1928-192939 lap
89

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége cipőfelsőrész-készítő szakosztálya vezetőségi, választmányi és rendes havi üléseinek jegyzőkönyvei

1929-1937147 lap
90

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége cipész és cipőfelsőrész-készítő szakosztályai közös elnökségi ülésének jegyzőkönyve.

Közötte a két szakosztály szorosabb együttműködése érdekében hozott határozat

1939. október 11.2 lap
91

Jelölőlista a cipőfelsőrész-készítő munkások közgyűlésére

1931. február 9.1 lap
92Szavazólap a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége cipészszakosztályának küldöttközgyűlésére1942. április 12.1 lap
93

Markovics Hugó lemondó nyilatkozata a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége, cipőfelsőrész-készítő munkások szakosztályának titkári tisztségéről

1939. július 18.1 lap
94

Jelentkezési lap a cipész és cipőfelsőrész-készítő szakosztály munkaközvetítőjébe.

Közötte a munkaközvetítő szabályzata

d. n.2 lap
95A Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesületének alapszabályai és az alapszabály módosítással kapcsolatos iratok1937, 1940-194122 lap
96A Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesülete, közgyűléseinek, vezetőségi üléseinek és taggyűléseinek jegyzőkönyvei1937-194481 lap
97A Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesülete központi vezetőségének jelentése az 1940. május 29-én tartott közgyűlésre194017 lap
98A Szakszervezeti Tanács és a Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Szakegyesületének levelezése1939-194317 lap
99A Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesülete központi vezetősége levelezése munkásszervezetekkel, állami és társadalmi szervekkel és magánszemélyekkel1938-1943, d. n.148 lap
100A Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesülete központi vezetőségének levelezése az Állami Munkaközvetítő Hivatallal1940-194418 lap
101

A Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesülete központi vezetőségének levelezése a bőröndös és bőrdíszműkészítő ipar munkabéreinek és árainak megállapításáról.

Közötte Iparügyi Minisztérium, Ipartestület, Országos Ipari Munkaügyi Felügyelőség, Budapesti Gépszíjgyárosok Egyesülete

1943-194414 lap
102A Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesületének megbízólevelei Simon Lajos és Vogel Sándor részére a Szakszervezeti Tanács 1942. évi közgyűlésére1942. március 12.2 lap
103Szavazólap, feltehetőleg a Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesületének vezetőségválasztásárad. n. [1939]1 lap
104

A Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesületének pénztárkönyvei

1928-1945190 lap
105Munkanélküli segélyalapkönyvek1939-194351 lap
106

A Magyarországi Szűcs, Sapka és Szőrmeipari Munkások Egyesületének alapszabályai és az alapszabály módosítással kapcsolatos iratok

1936-193766 lap
107

A Magyarországi Szűcs, Sapka és Szőrmeipari Munkások Egyesülete közgyűléseinek, vezetőségi és felügyelőbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei

1937-1944111 lap
108

A Magyarországi Szűcs, Sapka és Szőrmeipari Munkások Egyesülete központi vezetőségének jelentése az 1940. május 28-ai közgyűlésre

194014 lap
109

A Szakszervezeti Tanács és a Magyarországi Szűcs, Sapka és Szőrmeipari Munkások központi vezetőségének levelezése

1939-1943, d. n.14 lap
110

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége, szűcs és sapkás szakosztálya, illetve a Magyarországi Szűcs, Sapkás és Szőrmeipari Munkások központi vezetőségének levelezése munkásszervezetekkel, állami és társadalmi szervekkel és magánszemélyekkel.

Közötte Népszava, Magyarországi Nőmunkások Egyesülete, Főkapitányság, Budapest polgármestere, Budapesti Törvényszék, Iparügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Olasz-Magyar Kereskedelmi Kamara, Ipartestület, Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága

1935, 1938-1943119 lap
111

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége, szűcs és sapkás szakosztály, illetve a Magyarországi Szűcs, Sapka és Szőrmeipari Munkások központi vezetőségének levelezése a szűcsipar legkisebb béreinek és árainak megállapításáról.

Közötte kollektív szerződések

1933, 1939, 1943, d. n.55 lap
112A Magyarországi Szűcs, Sapka és Szőrmeipari Munkások központi vezetőségének levelezése munkaközvetítési ügyekben1937-1944, d. n.55 lap
113Munkanélküli segélyre jogosító munkanélküli igazolvány szabályzattald. n.2 lap
114A Magyarországi Szűcs és Szőrmeipari Munkások Egyesülete megbízólevelei Karsány Ferenc és Németh Hugó részére, a Szakszervezeti Tanács 1942. évi közgyűlésére19422 lap
115A szűcs és sapkás munkások szakosztálya kimutatásai és tervezetei a szakmavédelemről1934, d. n.10 lap
116A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége, szűcs és sapkás szakosztálya, illetve a Magyarországi Szűcs és Szőrmeipari Munkások Egyesülete pénztárkönyvei1928-194574 lap
117A Magyarországi Szűcs és Szőrmeipari Munkások Egyesülete "munkanélküli alap" könyvei1939-194474 lap
118

A szűcsmunkások tájékoztatója.

Közötte a szűcs és sapkás szakosztály kiadványa

d. n. [1933 után]14 lap
119Cikk a szűcsmunkások helyzetérőld. n.1 lap
120

A Magyarországi Kesztyűipari Munkások és Munkásnők Szakegyesülete alapszabályai és az alapszabály módosításokkal kapcsolatos iratok

1933-194475 lap
121A Magyarországi Kesztyűipari Munkások és Munkásnők Szakegyesülete közgyűléseinek, vezetőségi és választmányi üléseinek, taggyűléseinek és műhely értekezleteinek jegyzőkönyvei1933-1946230 lap
122A Szakszervezeti Tanács és a Magyarországi Kesztyűipari Munkások és Munkásnők Szakegyesülete központi vezetőségének levelezése1940-19419 lap
123

A Magyarországi Kesztyűipari Munkások és Munkásnők Szakegyesülete központi vezetőségének levelezése különböző munkásszervezetekkel, állami és társadalmi szervezetekkel, magánszemélyekkel.

Közötte a kesztyűmunkások elleni belügyminiszteri vizsgálat iratai, Ságvári Endre levele az OIB megbízásából a kesztyűipari munkásokhoz a vándorkönyvtár ügyében

1941-194430 lap
124A Magyarországi Kesztyűipari Munkások Szakegyesületének levelezése munkaközvetítési ügyekben1940-19446 lap
125

A kesztyűiparban fizetendő munkabérek és árak megállapításával kapcsolatos iratok.

Közötte levelezés, munkabér és árszabályok

1940-194443 lap
126Ott Ferenc belépési nyilatkozata19441 lap
127A Magyarországi Kesztyűmunkások Szakegyesületének tagdíj-befizetési könyve1939-1942253 lap
128A Magyarországi Kesztyűmunkások Szakegyesülete rendkívüli katonai segélyalap könyve1941-194448 lap
129A Magyarországi Kesztyűmunkások Szakegyesületének pénztári forgalmából készült kimutatások1939-1942, 1944-19456 lap
130A Magyarországi Kesztyűmunkások Szakegyesületének pénztárkönyvei1908-1945294 lap
131

Baja.

Közötte jegyzőkönyvek, levelezés, névsorok, beadványok, könyvtárjegyzék

1928-1941, d. n.251 lap
132

Balf.

Közötte levél a központtól

19401 lap
133

Beszterce.

Közötte levelezés

1940, 19424 lap
134

Bodroghalom.

Közötte levél a központtól

19421 lap
135

Borsa.

Közötte levél a központnak

d. n.1 lap
136

Csorvás.

Közötte levél a központtól

19411 lap
137

Csörgős.

Közötte levél a központnak

19421 lap
138

Debrecen.

Közötte jegyzőkönyvek, levelezés, munkabértárgyalások, bírósági határozatok, zárszámadások, kimutatások, névsorok

1937-194438 lap
139

Dunaföldvár.

Közötte levél a központnak

1919. július 17.1 lap
140

Eger.

Közötte levelezés

1941-1942, d. n.8 lap
141

Győr.

Közötte levelezés

1941-194329 lap
142

Hódmezővásárhely.

Közötte jegyzőkönyvek, levelezés, névsorok, beadványok, jegyzékek, kimutatások

1928-1944286 lap
143

Huszt.

Közötte levél a központtól

19411 lap
144

Jászapáti.

Közötte levelezés

1919. július2 lap
145

Kalocsa.

Közötte levelezés, beadványok, ítélet

1936-194034 lap
146

Kaposvár.

Közötte levél a központnak

d. n. [1919]1 lap
147

Kassa.

Közötte levelezés, a helyi csoport bejelentése

1940-19425 lap
148

Kecskemét.

Közötte levelezés, a helyi csoport bejelentése

1936, 19422 lap
149

Kézdivásárhely.

Közötte levelezés

1941, d. n.5 lap
150

Kiskunfélegyháza.

Közötte a helyi csoport megalakulásával kapcsolatos iratok, levelezés, jegyzékek

1925-1943251 lap
151

Kiskunhalas.

Közötte befizetőhely létrejöttével kapcsolatos iratok, levelezések, könyvtárjegyzék

1936-1943121 lap
152

Kispest.

Közötte levelezés, alapszabály módosítással kapcsolatos iratok, névjegyzékek

1928-1937, 194326 lap
153

Kocsárd.

Közötte levelezés

1941-19423 lap
154

Kolozsvár.

Közötte levelezés, névjegyzék

1940-194472 lap
155

Komárom.

Közötte levelezés

1940-1941, 19433 lap
156

Léva.

Közötte levelek

19422 lap
157

Maklár.

Közötte távirat a központnak

19421 lap
158

Marosvásárhely.

Közötte levelezés

1940-194214 lap
159

Máramarossziget.

Közötte levelezés

1941-19422 lap
160

Mátészalka.

Közötte levél a központnak

19411 lap
161

Mezőberény.

Közötte levelezés

19379 lap
162

Mezőtúr.

Közötte beadvány

d. n.1 lap
163

Miskolc.

Közötte levelezés

1940-19429 lap
164

Nagybánya.

Közötte levelezés

19423 lap
165

Nagykanizsa.

Közötte levél a központnak

1919. július 17.1 lap
166

Nagykőrös.

Közötte levél a központtól

19421 lap
167

Nagyvárad.

Közötte levelezés

1940-194424 lap
168

Nyíregyháza.

Közötte levelezés

1941-194213 lap
169

Orosháza.

Közötte levél a központtól

19411 lap
170

Pápa.

Közötte levelezés

1940-194220 lap
171

Pécs.

Közötte jegyzőkönyvek, levelezés a pécsi Hamerli Kesztyűgyár elleni panasz vizsgálása ügyében

1940-194222 lap
172

Sárospatak.

Közötte távirat a központnak

19421 lap
173

Sashalom.

Közötte levél a központtól

19411 lap
174

Sátoraljaújhely.

Közötte levél a központtól

19401 lap
175

Sopron.

Közötte levelezés, beadványok

1940-194318 lap
176

Soroksár.

Közötte levelezés

1919, 19412 lap
177

Szatmárnémeti.

Közötte levelezés

1940-1943, d. n.16 lap
178

Székesfehérvár.

Közötte levelezés és felhívás a munkásokhoz

1940-194416 lap
179

Szekszárd.

Közötte levelezés

194211 lap
180

Szentes.

Közötte levelezés

19432 lap
181

Szentlőrinc.

Közötte levelezés

19422 lap
182

Szentpéterszeg.

Közötte levél a központtól

19401 lap
183

Szolnok.

Közötte levél a központnak

1919. július1 lap
184

Szombathely.

Közötte levél a központnak

19421 lap
185

Tapolca.

Közötte levelezés

19294 lap
186

Tatabánya-Tatatóváros.

Közötte levelezés

1928-192913 lap
187

Újvidék.

Közötte levelezés

19414 lap
188

Újpest.

Közötte jegyzőkönyvek, levelezés, működési adatok, névjegyzékek, pénztárkönyv

1930-1944, d. n.258 lap
189

Ungvár.

Közötte levelezés

1940-194213 lap
190

Szeged.

Közötte jegyzőkönyvek, levelezés, névsorok, kimutatások, pénztárkönyv

1928-1944655 lap
191

Vác.

Közötte jelentés, könyvtárjegyzék

1933, d. n.5 lap
192

Zombor.

Közötte levelezés

1941, d. n.5 lap
193

A Budapesti Cipőfelsőrész-készítő Munkások és Munkásnők Szak és Munkaközvetítő Egyesülete választmányi üléseinek jegyzőkönyvei

1915-1919115 lap
194A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége 1930. évi alapszabályai és függelék az alapszabályokhoz1930, 19374 lap
195

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége központi vezetőségének jelentése az 1939/1940-es évek mozgalmairól

19417 lap
196A Magyarországi Bőripari Munkások cipész szakosztályának közgyűlési, elnökségi és vezetőségi üléseinek jegyzőkönyvei1938-194046 lap
197

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége cipőfelsőrész-készítő szakosztálya havi elszámolási könyve

1941-194450 lap
198A Magyarországi Kesztyűipari Munkások Szakszervezete közgyűlési, taggyűlési, választmányi üléseinek és összműhely értekezleteinek jegyzőkönyvei1933-1948137 lap
199

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége tagjainak személyi anyagai.

Megjegyzés: 1948-tól Magyar Bőripari Dolgozók Szakszervezete

1945-195498 lap
200A Magyarországi Kesztyűs és Sérvkötő Segédek Szakegyletének és a Magyarországi Kesztyűipari Munkások és Munkásnők Szakegyesületének tagsági könyvei1928-194650 lap
201A Magyarországi Kesztyűipari Munkások és Munkásnők Szakegyesülete szavazólapjai1942, d. n.2 lap
202

A Magyarországi Kesztyűipari Munkások és Munkásnők Szakegyesülete vezetőségi és választmányi tagjairól készült csoportkép.

Mellette névjegyzék

1930, 19352 lap
203Kollektív szerződések1928, 193211 lap
204

A Budapesti Kesztyűsök Sport Egyesülete tagsági könyve

1931-19322 lap
205Böti Sándor nevére kiállított segédlevél1927. június 15.1 lap
206A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti I. számú csoportjának havi elszámolásai1912-191654 lap
207A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti I. számú csoportjának havi elszámolásai1916-192052 lap
208A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti I. számú csoportjának havi elszámolásai1920-192120 lap
209A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti I. számú csoportjának havi elszámolásai1921-192552 lap
210A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete budapesti I. számú csoportjának havi elszámolásai1926-192834 lap
211A kispesti cipészmunkások szervező bizottságának a heti járulékok fizetéséről vezetett könyve1906-192359 lap
212A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete kispesti csoportjának havi elszámolásai1919-192260 lap
213A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete kispesti csoportjának havi elszámolásai1922-192332 lap
214A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete kispesti csoportjának havi elszámolásai192333 lap
215A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete kispesti csoportjának havi elszámolásai1925-192832 lap
216A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete kispesti csoportjának havi elszámolásai1936-193717 lap
217A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete kispesti csoportjának vagyonáról készült leltár19211 lap
218A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesülete kispesti csoportjának 1927. évi zárszámadása19281 lap
219Doller Vidor a cipész és csizmadia munkások bizalmiférfi testülete tagjának igazolványa19202 lap
220

A Budapesti Cipőfelsőrész-készítő Munkások és Munkásnők Szak és Munkaközvetítő Egylete rokkant- és árvaalap bevételi és kiadási naplója

1916-192171 lap
221A Magyarországi Bőröndös, Bőrdíszműves, Nyerges, Szíjgyártó és Rokonszakmabeli Munkások Egyesülete tagfelvételi naplója1940-1943101 lap
222A budapesti szűcssegédek betegség és temetkezési egylete tagsági könyve19121 lap
223A szűcs munkanélküliek segélyezésének és a munkaközvetítéséhez szükséges jelentkezési adatok193233 lap
224A szűcs munkanélküliek segélyezéséhez és a munkaközvetítéséhez szükséges jelentkezési adatokd. n.-
225A szűcs munkanélküliek segélyezéséhez és a munkaközvetítéséhez szükséges jelentkezési adatok1936-1942188 lap
226A szűcsmunkások otthona átalakításával kapcsolatos költségvetés, tervrajzok és levelezés19377 lap
227Röplap a sapkásmunkásokhozd. n1 lap
228

Bőti Sándor kesztyűs iparostanonc-iskolai ellenőrzője

1925-19261 lap
229Belépési nyilatkozat a kesztyűs szakegyletbe1942-19444 lap
230A kesztyűs szakegylet tagbélyegeid. n.3 lap
231A kesztyűs szakegylet segélyezési szabályaid. n1 lap
232A Bőripari Munkásotthon átépítésével kapcsolatos tervrajzok és levelezés1927-1928139 lap
233A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége főkönyve1930-1939291 lap
234A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége főkönyve1941-1945148 lap
235A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége pénztárkönyve1931-1940204 lap
236A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége pénztárkönyve1941-1946149 lap
237Molnár szaktárs nevére szóló kizárási határozat19351 lap
238Munkanélküli tűzőnők névsora1941-194422 lap
239Munkanélküli szabászok névsora1936-194430 lap
240Munkanélküli ragasztók névsora1940-194446 lap
241Munkanélküli cipészek névsora1942-194346 lap
242Helyiségbér fizetésekről készült táblázatok1938-19414 lap
243A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége lapjárulék kezelési könyve, nyugtákkal193995 lap
244

A Bőripari Munkásotthon pénztár zárszámadásai az 1939/1940-es évekre

19411 lap
245Hubai János utolsó szakszervezeti tagsági könyve19511 lap
246A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége cipész szakosztályának pénztárkönyve1934-1944172 lap
247

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége Cipőfelsőrész-készítő szakosztályának pénztárkönyve

1935-1944126 lap
248

A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége Cipőfelsőrész-készítő szakosztály vezetőségének névsora

19432 lap
249Szavazócédula1939. május 17.1 lap
250

Jegyzőkönyv részlet.

Megjegyzés: Feltehetően valamelyik szakosztály vezetőségi ülésén készült

d. n.2 lap
251

Györgyfalvi Lajos életrajza.

Megjegyzés: Készítette Német Lajos

19805 lap
252A Magyarországi Bőripari Dolgozók Szakszervezete 90 éves fennállásának évfordulójára rendezett kiállításra összegyűjtött orosz, cseh, szlovák iratok gépelt másolatai196013 lap