{phocadownload view=file|id=241}

100 éve született Bruno Kreisky

Emlékkonferencia a Politikatörténeti Intézetben

PROGRAM

14 órától

Maruzsa Zoltán
(az ELTE-BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa):
“A boldogok szigete” – Ausztria az 1970-es években

Oliver Rathkolb
(a Bécsi Egyetem Kortörténeti Intézetének igazgatója):
Bruno Kreisky – Ein moderner Politiker zwischen den Zeiten
(Bruno Kreisky – Egy modern politikus a korszakok felett)

Gecsényi Lajos
(a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főigazgatója):
Bruno Kreisky és a magyar-osztrák megbékélés 1959-1965

Rathkolb professzor úr előadása német nyelven, magyar tolmácsolással hangzik el.

Bruno Kreisky (1911. január 22.– 1990. július 29.) osztrák szociáldemokrata politikus, 1970 és 1983 között Ausztria kancellárja.

Bruno Kreisky 1911-ben az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosának egyik központi kerületében látta meg a napvilágot egy bécsi textilmágnás második gyermekeként. A Bécsi Egyetem jogi fakultását végezte el. Az ausztriai szociáldemokrata mozgalomhoz középiskolai évei alatt került közel. 1934 után is – ekkor már illegalitásban – aktív politikai munkát végzett, 1935-ben egy évig árulás vádjával bebörtönözték, majd az Anschlusst követően Svédországba szökött.A háború után előbb a stockholmi osztrák nagykövetségen dolgozott, majd 1951-től Bécsben vállalt különböző kormányzati pozíciókat. Külügyminiszter-helyettesként részese volt az 1955-ös az ország semlegességét garantáló osztrák államszerződés kidolgozásának. 1956-tól parlamenti képviselő, 1959-ben külügyminiszter lett. Hétéves külügyminiszteri működése során szerepet vállalt az Európai Szabadkereskedelmi Társulás megvalósításában, a Dél-Tirolt érintő olasz-osztrák határviták rendezésében. A nyugati diplomaták közül elsők között tett külügyminiszterként látogatást kelet-európai országokban.

Az 1967-ban – az előző évben elszenvedett nagyarányú parlamenti vereség után – pártja elnökévé választották, és 1970-ben a szociáldemokraták az ő vezetésével győzelmet arattak. 13 éves kancellársága idején további három választáson – 1971-ben, 1975-ben és 1979-ben – szerezte meg a választók támogatását. Kancellársága alatt liberális reformokat léptetett életbe a családi jog és büntetőjog területén, miközben igyekezett az egyházzal is szívélyes kapcsolatokat kialakítani. Szociális téren növelte a munkavállalói juttatásokat, csökkentette a munkaidőt, fellépett a nők és a nemzeti kisebbségek jogai mellett.

Kancellárként is külpolitikailag aktív maradt, jól használta ki az Ausztria semleges helyzetéből adódó lehetőségeket az Észak-Dél, illetve a Kelet-Nyugat párbeszéd és a béke érdekében.Az 1983-as választási vereség után, hetvenen felül, visszavonult az aktív politikától, ám a nyolcvanas évek második feléig az Osztrák Szociáldemokrata Párt, illetve a Szocialista Internacionálé tiszteletbeli elnöke maradt.

Bruno Kreisky

“