* *  ENGLISH BELOW  * *

 

A Politikatörténeti Intézet az EU – United We Stand projekt keretében 2021. szeptember 23-24-én egy kétnapos rendezvényt szervezett Budapesten, amin a partnereink delegáltjai is részt vettek (Franciaország, Németország, Lengyelország és Bulgária). Mivel ez egy European Remembrance projekt, a rendezvények az európai történelemnek az európai emlékezet számára meghatározó eseményei köré szerveződnek, hogy ezen módon is segítsék a történelmi emlékezetre való reflektálást.

 

 

Ennek keretében került sor az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban

 

ZOMBORY MÁTÉ
(Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Intézet)

 

HOLOKAUSZT-EMLÉKEZET ÉS POLITIKAI INTEGRÁCIÓ

 

című, kifejezetten erre az alkalomra, a Politikatörténeti Intézet felkérésére készült, angol nyelvű előadására, valamint az azt követő kerekasztal-beszélgetésre, amelyben a partnerek delegáltjai mellett felkért hozzászólók is részt vettek:

 

KATARINA SZÉCSI ÅSBRINK
tanácsos – nagykövet-helyettes, Svédország Magyarországi Nagykövetsége

KELEMEN ÁGNES
társadalomtörténész, a Cseh Tudományos Akadémia Masaryk Intézetének tudományos munkatársa

TAKÁCS RÓBERT
történész, Politikatörténeti Intézet, Budapest

 

Az előadás alapvetően azt taglalta, hogy a Holokauszt európai emlékezetének beépítése az EU-integráció folyamatába milyen következményekkel járt. A rendezvénnyel többek között az volt a célunk, hogy a résztvevők alapvetően azzal szembesüljenek, hogy a Holokauszt emlékezet európai formája nem kritizálhatatlan, általában az emlékezetpolitika társadalmi következményei nem kiszámíthatóak – főleg hosszabb távon nem. A kritika azonban nem vesz el abból a morális kötelezettségből, amit a Holokauszt is jelent számunkra, mert azt nem az emlékezet teremti meg, hanem éppen a morális kötelezettségből fakad az emlékezés.

 

Tekintse meg a rendezvényről készült felvételt!
Az előadás bővebb ismertetőjét a videó alatti leírásban találja.

 

Az előadás alapvetően azt taglalja, hogy a Holokauszt európai emlékezetének beépítése az EU-integráció folyamatába milyen következményekkel járt. A Holokausztra való emlékezést 1990 után morális és demokratikus kötelességnek tekintették, illetve a megfelelő emlékezeti keretek kialakítása a tagjelöltek számára elvárás volt. A Holokausztra való emlékezés révén lehetett könnyen felmutatni mindazokat az eszméket és magatartásformákat, amelyeket Európa egységesen elutasít, egyúttal az elutasítás gesztusával azt jelezni, hogy az államok annak ellenkezőjét képviselik. A Holokauszt ezen belül nem csak tragédiaként, hanem egyedi eseményként jelenik meg, amelynek emlékezetét ebben a normatív-etikai keretben nehéz kritikailag bemutatni és értékelni. Ráadásul azonban a legnagyobb tragédia elutasítása könnyen elfedi az ehhez nem fogható, de értékeket veszélyeztető politikát. Ezen túlmenően a trauma mint kulcsfogalom is a kritikai megközelítést nehezíti, illetve áldozati versengésre hív fel. Mindezek szorosan összefüggenek olyan jelenségek emlékezetpolitikájával, mint az új populista nacionalizmus, a Brexit stb.

 

 

---

ENGLISH VERSION

 

Lecture, roundtable and public discussion on
Holocaust memory and EU accession

 

23 September 2021 * Thursday 4pm
Language: English

Venue: Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár (1077 Budapest, Csányi utca 5)

 

PROGRAMME:

MÁTÉ ZOMBORY
(Centre for Social Sciences, Institute for Sociology):

 

HOLOCAUST MEMORY AND POLITICAL INTEGRATION

 

The lecture gives an overview of the recent scholarly criticisms of three decades of memory politics. It focuses on the case of EU integration policy which is based on a specific memory construction of the Holocaust. What role did memory politics play, if any, in the successive failures of EU integration policy such as, among others, the rise of right wing populism, the “migration crisis” or the Brexit?

 

DISCUSSANTS:

● Katarina Szécsi Åsbrink (Counsellor – Deputy Head of Mission, Embassy of Sweden in Budapest)
● Ágnes Kelemen historian (Masaryk Institute and Archives of the Czech Academy of Sciences, Prague)
● Róbert Takács historian (Institute of Political History, Budapest)

 

BACKGROUND:

EU – United We Stand is an international initiative to create a space for citizens to discuss and work on raising awareness of remembrance, common values and the aim of the EU basing on the most defining moments in the recent European history.

The consortium’s work is dedicated to the memory of the change of regime in Europe. As the politics of memory regarding the Holocaust played a significant normative role in the acession process of the post-communist countries, and the memory of the Holocaust is an epsecially salient issue in Budapest, we, the Institute of Political History decided to organize our event around these issues: a critcial lecture on the post-1989 politics of memory and contributions from fellow historians and memory activists, followed by a discussion with the audience. We hope to make participants sensitive to the inherent contradictions between politics of memory, ethical normativity and history, while providing a persepctive on how and why the memory of the Holocaust is still, with all the contradictions, important for a democratic society.