Az Anno Filmklub 2017-2018-as évada

Fonákjáról a 20. század (vígjátékok és szatírák)

„Utálom az egész 20. századot” – énekelte Nagy Feró, és megértjük, ha valaki így érez az emberiség történetének legvéresebb évszázadával kapcsolatban. Most mégis megpróbálunk kínunkban nevetni, és vígjátékokon és szatírákon keresztül, például a fajvédőktől szorongatott Nyúl Béla és a modernitás fogaskerekei közé szorult Charlie Chaplin segítségével mutatjuk be a 20. század legjelentősebb politikatörténeti eseményeit és legfontosabb társadalomtörténeti jelenségeit.

Az Anno Filmklub 2017-2018-as évadáról bővebben: a teljes program
 

 
Részvételi szándékát kérjük, az  email címen vagy a 06-1-301-4920-as telefonszámon jelezze. Köszönjük!
 

12. vetítés

Rendszerváltás

2018. április 4. (szerda) 17.30

Szomjas György: Roncsfilm

(magyar játékfilm, 89 perc, 1992)

  A vetítést beszélgetés követi.

Vendégünk: BÖCSKEI BALÁZS politológus, politikai elemző

A film ajánlója:

1989-ben vagyunk, a kelet-európai szocializmusok összeomlásának nevezetes esztendejében. Mindazonáltal a film egyetlen mozzanata sem utal e történelmi pillanat magasztosságára, ellenkezőleg, a vásznon burjánzó burleszk mozzanatfüzérek mintha csak szamárfület akarnának mutatni a politikai felhőrégiók gőgös színjátékának. A film kópés gesztussal fordul a politikák számára megközelíthetetlen, profán, hétköznapi létezés misztériuma felé. A színhely egy lerobbant, ételszagú lakótömb Gólyának nevezett kocsmája és annak közvetlen környéke. A chaplini kisemberek világa ez. Bizonytalan, lecsúszott egzisztenciák élnek errefelé: munkanélküliek és alkalmi munkások, zöldségesek és taxisok, melegszívű svihákok és alkalmi szeretők. Csúfak és gonoszak, lágyszívűek és hirtelen haragúak. Csupa kedves csirkefogó.

A filmről bővebben itt olvashat.

“Szomjas György és Grunwalsky Ferenc 1992-es filmje öröknek bizonyult, legalábbis az elmúlt negyed évszázadban. Jóllehet értelmiségi reflex mindenben a társadalomkritikát keresni, de a Roncsfilm naturalizmusa, a gúnyos szűrőn keresztül ábrázolt nyomor az értelmező kezére játszik. Igen, itt, kérem, társadalomkritika fut, akkor is, és főként akkor, mikor a börleszk mókázó kacsintásai ironikus attitűdre kényszerítik a nézőt. Azonban a mediális keresztutalásokkal kaotikusan szervezett elbeszélésmód, a rendőrségi tanúvallomás szemantikai regiszterében megszólaló hősök, a suta szolarizációval preparált képek és a végén Puci, a disznó körül, a disznó szubjektív perspektívájából tekintett éhes-agresszív csoport mintegy a néző áldozathozatalát, tehát az értelmezési keretek kibővítését kívánja. Az egyszerre naturalista és egyszerre expresszionista Roncsfilm egyedülálló a magyar filmtörténetben, s míg zsigeri szinten a nyomoron borzadunk és röhögünk, intellektuálisan a felrobbantott narratív sémák esztétikai mélyértelme ejt ámulatba. Tar Sándor, Móricz, József Attila, Rejtő és Kassák egyszólamú csettintése csendül.”

Kritika: Konzervdoboz-gurítás, macskakövön kutyauszítás (Filmtett, 2017. szeptember 23.)

Helyszín: Politikatörténeti Intézet, I. emeleti konferenciaterem
(1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

 
Az esemény a facebookon: https://www.facebook.com/events/184223718870200/