A 2002-es választás útelágazásnak bizonyult a Harmadik Magyar Köztársaság történetében, amelyhez három toposz is kapcsolódik:

1. A „jóléti rendszerváltás” programjával kampányoló szocialisták (a liberálisok asszisztálásával) a szoros győzelem utáni osztogatással kiürítették az államháztartást, és innen egyenes út vezetett a gazdasági „elkúrás” utáni megszorító politikához, az őszödi beszédhez, majd a szociálliberális kormányzás összeomlása után a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez;
2. Orbán Viktor a 2002-es, sokkszerű veresége után indult el a populista politika irányába, és ekkor szűnt meg párttá lenni a Fidesz, amikor a szövetséggé alakulással 2003-ban a szakrális vezetővé avanzsáló Orbán leválthatatlan elnökként tért vissza a polgári körökre támaszkodva;
3. A 2002-es kampány paradigmaváltást jelentett a professzionális mozgósításban, a politikusok karaktergyilkossági kísérleteiben, a negatív kampány megjelenésében, és ezért a magyar közéletet mérgező „mentális polgárháború” kiváltója volt.

Hogy valóban így van-e, azt Tóth Csaba és Lakner Zoltán politológusokkal beszéltük meg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2022. március 4-én, miközben a 2002-es ellenzéki „tökéletes kampányt” is elemeztük. A moderátor Csunderlik Péter történész volt.

A PTI podcast összes korábbi epizódja megtalálható az Anchor.fm-en.

A beszélgetésben szó esett a következő kérdésekről is:

• Ma már baloldali és liberális szavazók is olykor nosztalgiával tekintenek az 1998 és 2002 közötti „polgári kormányzásra”, amikor Orbán Viktor még úgymond visszafogott, decens és atlantista miniszterelnök volt. De valóban van-e alapja ennek az „aranykor-mítosznak”, miközben Orbán Viktornak talán azóta se volt annyira durva húzása, mint Simicska Lajos kinevezése APEH-elnökké?
• Az MSZP-ben milyen változások történtek 1998 és 2002 között? Kovács László miként vette át a párt irányítását, menedzselte igen professzionálisan a szocialista pártot, amelyet egy államszocialista utódpártból ekkor fazoníroztak egy modern szociáldemokrata párttá?
• Miért nem lett a sikeres pártelnök, Kovács László 2002-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltje, és miért nem sikerült a baloldali messiásként várt Németh Miklós visszatérési kísérlete? Mikor és miért dőlt el, hogy Medgyessy Péter lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje?
• A kampány hivatalos kezdetekor milyen eséllyel várták a pártok a választásokat?
• Kovács László és Medgyessy Péter miképp osztották el egymás között a feladatokat abban a „tökéletes kampányban”, amelyben az MSZP egyszerre riogatott a „köteles beszéddel”, és jelentek meg a párt politikusai a „jóléti rendszerváltás” programját megvalósítani tudó higgadt szakértőkként?
• Mi igaz a Ron Werber-legendából?

Olvasnivaló:

Lakner Zoltán: Utak és útvesztők. Az MSZP húsz éve. Budapest, Napvilág, 2011. (részlet a könyvből)

Tóth Csaba: A tökéletes kampány. Nyertes stratégiák. Budapest, Athenaeum, 2021.

Tóth Csaba–Török Gábor: Négy választás Magyarországon. Budapest, Osiris, 2015.