Az 1939. április 1-jén véget ért spanyol polgárháborút hamar beárnyékolta a második világháború kitörése és szörnyűségei. A köztársaság összeomlása és tragédiája ezzel együtt sem múlt el nyomtalanul, és fontos eleme lett az antifasizmusnak. A rákövetkező Franco-diktatúra viszont sikeresen túlélte német szövetségese bukását és Spanyolország csak a Caudillo halála után tért vissza a demokratikus országok sorába anélkül, hogy a polgárháború kérdését kiélezték volna. 1989 után aztán az antifasizmus is sokat veszített vonzerejéből, részben generációs okból, részben mivel könnyű volt a bukott kelet-európai rendszerek önlegitimációs eszközét látni benne.

A spanyol polgárháborút azonban valódi érzelmekkel vívták, valódi tragédiák sokaságát jelentette, és ezeket a valódi tapasztalatokat próbálta meg összerendezni a mindenkori emlékezet és emlékezetpolitika. Az évforduló alkalmából a Politikatörténeti Intézet nem csupán meg szeretne emlékezni azokról, akik már ekkor vállalták a harcot a fenyegető tragédia erőivel. Rendezvényünk középpontjában – nem mellőzve természetesen magának az eseménynek a felidézését – a polgárháború utóélete is utóhatásai állnak, Spanyolországban és Magyarországon.

Résztvevők:

SZÉKELY GÁBOR, professzor emeritus, ELTE
ZALAI ANITA, főiskolai docens, SZTE
ZOMBORY MÁTÉ, szociológus, MTA TK Szociológiai Intézet

Helyszín:
Politikatörténeti Intézet (1054 Budapest, Alkotmány utca 2.)

A beszélgetés 1. része:

A beszélgetés 2. része: