„Messze kerüld a magasztos elméket, kik az emberiségért lázban égnek, s ha egy ember bajba jut, félrenéznek” – írta Faludy György a Bertolt Brechtről szóló tanmeséjében, de Csunderlik Péter nem fogadta meg a tanácsát, így 2023. március 17-én a 20. század legnagyobb színházi forradalmáráról beszélgetett Konok Péter történésszel és László Ferenc kritikussal a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában.

A beszélgetést ITT tudja visszahallgatni!

Bertolt Brecht (1898–1956) a darabjaiban és a verseiben nagy humanista volt, de a rossz nyelvek szerint az emberek általában nem érdekelték, csak annyiban, hogy mennyire tudják segíteni alkotói törekvéseit. Annak érdekében, hogy azokat a lehető legjobban, a legnagyobb támogatással valósíthassa meg, élete során a maga fausti alkuját is megkötötte, amikor svájci bankszámlával, osztrák állampolgársággal és nyugatnémet kiadóval játszotta el a keletnémet kirakatértelmiségit. De nevezhetjük-e az NDK Hendrik Höfgenjének a zseniális Brechtet, aki Theodor Adorno gúnyos megjegyzése szerint annyi időt töltött a körme koszolásával, mint más a pedikűrrel, munkásruhában szivarozott és baloldaliként ítélte el az 1953. júniusi berlini munkásfelkelést? És van-e mindennek bármi jelentősége, ha a művek leválnak a szerzőjükről, a remek Brecht-darabokat pedig máig játsszák, mert annyira aktuálisak?