Ember és természet kapcsolata a mai civilizációnk legaktuálisabb és legnyugtalanítóbb kérdése. E dilemma a történettudomány képviselőit is mindinkább foglalkoztatja, ezért a Múltunk folyóirat szerkesztősége is kötelességének érezte, hogy tematikus számot (2021/2.) szenteljen a környezettörténet kérdéseinek. A frissen megjelent kötet két szerzőjével beszélgettünk arról, mitől is tekinthető egy munka környezettörténeti szemléletűnek, és mennyiben igényel ez másfajta forráshasználatot, természettudományos szakismereteket, valamint mindez hogyan valósul meg a gyakorlatban a saját kutatásaik során.

A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2021. október 8-án (pénteken) 21–22 óra között Bodovics Éva történész-kulturális antropológussal, a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltárának munkatársával és Balogh Róberttel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársával Takács Róbert beszélgetett.

Az adást ITT hallgathatja meg.

 
A beszélgetésben felmerült további kérdések:

• Miben különbözik az európai, észak-amerikai, ázsiai, afrikai és latin-amerikai kutatók látásmódja és érdeklődési köre?
• Mi is az az antopocén korszak mint az ember és a természet kapcsolatának új szakasza, és miért nincs ebben egyetértés a történészek és a geológusok között?
• Miképp közelít egy „környezettörténész” egy városi árvíz vagy kolerajárvány kérdéséhez?
• Mi is az a „másodlagos természet”?
• A trianoni döntés a magyar erdészeti képzésben és erdőgazdálkodásban is fordulópontot jelentett-e?

 Fotó: A Szinva-völgy fényképezése a lillafüredi Fehér-kőről, 1928. Forrás: Fortepan. Eredeti: Csaba Zoltán