- Ez az esemény elmúlt.
„fehérek közt egy európait” – Thomas Mann Budapesten, 1937
2017. január 13. 00:00
Esemény navigáció
„fehérek közt egy európait.” – Thomas Mann látogatása Budapesten, 1937. január 13–14.
Thomas Mann (1875–1955) élete során hat alkalommal járt Budapesten és tartott felolvasóestet. A korabeli lapok mindannyiszor bő terjedelemben számoltak be a hírneves szerző látogatásairól.
Első ízben 1913 decemberében, Halasi Ödön és a Világ meghívására tartott előadást elbeszéléseiből a Zeneakadémia kistermében. Majd egy évtizeddel később, 1922 januárjában ismét a Zeneakadémián, ezúttal azonban a zsúfolásig telt nagyteremben tartott felolvasást, amelyen a Varázshegy tartalmát és cselekményét citálta és az Úr és kutyából olvasott fel részleteket. A hivatalos politika is fontosnak tartotta a látogatást: 1922. január 15-én Bethlen István miniszterelnök estélyt rendezett az író tiszteletére. Nem sokkal később, 1923 áprilisában Mann újból Budapesten járt, zeneakadémiai estjén ezúttal spiritiszta élményeit osztotta meg a közönséggel, nagy sikerű előadását utóbb a Nyugat közölte Willi a médium címmel.
Az 1929-ben Nobel-díjjal kitüntetett német író 1933-tól emigrációba kényszerült – előbb Dél-Franciaországban, majd a svájci Küsnachtban élt. A nácik hatalomra kerülésük után számos, az új renddel konfliktusba kerülő németet fosztottak meg állampolgárságától. A harmincas évek derekán Mann-nak elvileg még megvolt a német állampolgársága, de a gyakorlatban érvényes német útiokmánnyal már nem rendelkezett, ami megnehezítette az országok közötti szabad mozgását. Így 1935. januári budapesti látogatására is a magyar belügy-, külügy- és vallás- és közoktatásügyi miniszterek közötti levelezés után kerülhetett sor. 1936 nyarán a Belvárosi Színházban tartott felolvasásán a készülő József és testvérei egy részletét ismerhette meg a közönség.
Thomas Mann utolsó magyarországi látogatására 1937 januárjában került sor. A Szép Szó szervezésében, a Magyar Színházban tartott felolvasást: az akkor még novellának készülő, utóbb regénnyé formálódó Lotte Weimarban című művéből olvasott fel egy fejezetet. A Szép Szó szerkesztőjeként az alkalomra verset író József Attila a rendőrség tiltása miatt nem olvashatta fel költeményét. A költeményt azonban Thomas Mann így is megismerhette, mert a felolvasást megelőzően a báró Hatvany Lajosnál időző írót felkereste József Attila, és Hatvany rögtönözve lefordította Mann számára a köszöntő ódát. Thomas Mann 1937-es budapesti vizitje kapcsán manapság ez a vers, a Thomas Mann üdvözlése él leginkább emlékezetünkben, ennek záró sora vált a magyar irodalom egyik legtöbbet idézett verssorává. A korabeli sajtóban megjelent írások azonban jellemzően nem József Attila versének eltiltásáról számoltak be; annál bővebb terjedelemben foglalkoztak Thomas Mann frissen szerzett csehszlovák állampolgárságával. 1936 novemberében ugyanis a kis cseh községben, Prosecben élő műkedvelőnek, Rudolf Fleischmann-nak köszönhetően kapott helyi illetőséget és ezzel együtt csehszlovák állampolgárságot az író, akit 1936 decemberében számos más értelmiségivel együtt megfosztottak német állampolgárságától.
Alább, József Attila köszöntő verse után válogatást olvashatnak a világhíres író 1937-es budapesti látogatásáról szóló korabeli, bő terjedelmű sajtóbeszámolókból.
József Attila: Thomas Mann üdvözlése
Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” –
(igy nem szökik rá hirtelen az éj)
s mig kis szive nagyon szorongva dobban,
tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
Párnás szavadon át nem üt a zaj –
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol –
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?…
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
– s mind ember, mert az egyre kevesebb…
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.
Sajtóbeszámolók Thomas Mann 1937-es budapesti látogatásáról
A weimari szellem mellett tett hitet Thomas Mann előadásában. Népszava, 1937. január 14.
Német akadémiát alapítanak New Yorkban Thomas Mannék. Az Est, 1937. január 14.
Thomas Mann elmondja, hogyan lett csehszlovák. 8 Órai Újság, 1937. január 14.
Rónay Mária: Thomas Mann beszél… Magyar Hírlap, 1937. január 14.
Thomas Mann megismerkedik a budapesti „demokráciával”. Magyar Nap (Pozsony), 1937. január 15.
Thomas Mann felolvasása. Pesti Hírlap, 1937. január 14.
Bálint György: Thomas Mann felolvasott. Pesti Napló, 1937. január 14.
Thomas Mann közönsége. Esti Újság, 1937. január 15.
Békessy Imre: A Proseci Felischmann. Találkozás Thomas Mann-nal. Újság, 1937. január 17.
A bevezető szöveget írta és a cikkeket válogatta: Darvasi Piroska
Képek:
1. Thomas Mann. Herman Lipót rajza. Pesti Napló, 1937. január 14.
2. Thomas Mann felolvas. Az Est, 1937. január 15.