Mikortól beszélhetünk magyarországi munkásmozgalomról? Mely szakmák voltak az elsők, amelyek megszervezték önmagukat – és hol helyezhetjük el ezen spektrumon a nyomdászokat? Mi volt a magyarországi és az európai munkásság nyelve – avagy okozott-e konfliktust a hazai és a nemzetközi mozgalomban a többnyelvűség, és erre kínált-e tényleges gyógyírt az eszperantó megjelenése? Mennyire volt mobil a magyarországi munkásság, jellemző volt-e Európa ismerete, a szervezeti tanulás, illetve a kulturális átvétel?

A munkásművelődés mennyire volt szerves része a mozgalomnak kezdetektől, és mik voltak a jellemző intézményei? Volt-e ehhez a munkásságnak kellő szabadideje – avagy hogyan teremtette meg ennek feltételeit? Élesen elvált-e egymástól szervezetileg, kulturálisan és céljaiban a munkásművelődés és a munkássport a polgári világtól? Mennyire volt „férfias” a munkáskultúra – avagy hogyan találták meg benne a helyüket a nők?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel, a Metropolitan Egyetem docensével Takács Róbert, a Múltunk folyóirat felelős szerkesztője a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2025. június 20-án.

 
Hallgassa meg az adást ide kattintva!

 
Kapcsolódó írásokat olvashat itt a honlapunkon, amelyek a British Library Veszélyeztetett Levéltárak Programjának (Endangered Archives Programme) keretében készültek.

A képen: A Világosság Rt. nyomdai kéziszedői.
(Forrás: Freund Jenő (szerk.): A Világosság Könyvnyomda Rt. huszonöt éve. Világosság Rt., Budapest, 1930.)