1964. április 10–11-én kétnapos nagyszabású rendezvénysorozattal indult a Költészet Napja, amelyet mind a mai napig megrendeznek. A kezdeményezés a költőké és az Írószövetségé volt, de aztán a megkérdezésük nélkül telepedett rá a hatalom és tette hivatalos ünneppé. Később visszanyerte társadalmi, civil jellegét.

Ugyan 1961-ig az ünnepi könyvhét keretében már volt a költészetnek kitüntetett napja, de az egyéb események között elsikkadt. Így vetődött fel a költők között az ötlet, amit a Magyar Írók Szövetségének Költői Szakosztálya magáévá tett, és amelyről aztán hivatalos döntés is született az MSZMP Agit-prop. Bizottsága előtt 1963. június 19-én Ilku Pál előterjesztése nyomán (MNL OL M-KS 288. f. 41/10 ő. e.).

(Nők Lapja)

A Magyar Írók Szövetsége hivatalos dokumentumaiban az 1963. szeptember 3-ai ülésen vetődött fel a már hivatalossá vált javaslat ismét a szervezet 1964. évi munkatervének vitájában Köpeczi Béla hozzászólásában: „A magam részéről a költészet népszerűsítését előtérbe állítanám. József Attila születésének évfordulójával kapcsolatban minden évben szeretnénk a költészet napját megtartani. Április hónapban lenne és így a Költői Szakosztállyal együtt megbeszélnénk és a rendezvényeket erre az időre összpontosítanánk, ehhez a könyvterjesztés is hozzájárulna.” (MNL OL P2145. 12. doboz 397.) Somlyó György, a költői szakosztály elnöke egyetértett megrendezésével, de ellenezte formálissá, hivatalossá tételét. Igyekezett visszaszerezni az Írószövetség, és a szakosztály számára, hiába. Az 1964-es tervet a Művelődésügyi Minisztérium állította össze, a szakosztályt meg sem kérdezte. 1964. február 18-án az Írószövetség elnökségi ülésén ezt Somlyó György élesen szóvá is tette. A Művelődésügyi Minisztérium nagyszabású hivatalos javaslatával szemben így érvelt: a Költészet Napjának „…az értelme az lenne, hogy valami spontánabb, kevésbé nagyméretű rendezvény legyen. Nem lenne olyan bürokratikus, mint a könyvnapok. Visszatérni ahhoz a módszerhez, hogy a költészet propagálását a költészetből kiindulva tennénk. Olyanná tennénk ahogy a kötők elképzelik az olvasókkal való találkozásaikat. Ha így lett volna, akkor nem kellett volna minden lényeges szervezetet erre mozgósítani.” Végül az Írószövetség elnöksége magáévá tette a minisztérium javaslatait.

Az Élet és Irodalom címlapjára azonban mégis a szövetség javaslataként került a program, az alábbi közleményként:

Április 11–12.
A Költészet Napja

Az Írószövetség elnöksége február 18-án megvitatta és jóváhagyta a Költészet Napja előkészítő bizottságának program-javaslatát.

A javaslat szerint április 11-ét – József Attila születése napját – A Költészet Napjává avatják. Ez a nap minden évben az élő magyar költők alkotásainak ünnepi népszerűsítését szolgálja.

Az idei ünnepségek programja a következő:

A megnyitó est április 10-én lesz az Egyetemi Színpadon. Műsorát a televízió is közvetíti. Április 11-ére költő–olvasó találkozókat terveznek. A bizottság – a könyvhetek tapasztalatai alapján – azt javasolja, hogy a találkozók helyi kezdeményezői maguk keressék a személyes kapcsolatot a költőkkel. A könyvtárak kiállításokat és klubesteket, a műkedvelő irodalmi színpadok pedig – a Népművelési Intézet műsorterve alapján – költői esteket rendeznek. Az általános iskolák VII–VIII. osztályaiban és a középiskolákban a tavaszi szünet utáni első irodalomórákat szentelik A Költészet Napjának, s a szavalóversenyek döntőit is ebben az időben rendezik meg. A középiskolákban pályázatot hirdetnek élő magyar költők munkásságát értékelő dolgozatokra. A könyvkiadás az 1963-as év legszebb verseiből összeállított antológiával készül A Költészet Napjára; ez lesz a Versbarátok Köre tagjainak első ajándék-kötete. A könyvterjesztés minden költő–olvasó találkozóra könyvárusokat küld; a boltok kirakatait verskötetekkel és a költők arcképével díszíti, s felhasználja az alkalmat a verses hanglemezek népszerűsítésére is. Az A könyv című folyóirat márciusi száma és a Tájékoztató különszáma is a költészet népszerűsítését szolgálja majd.

A Költészet Napja záró ünnepségét április 12-én rendezik meg Szolnokon.

(Élet és Irodalom, 1964. február 22. 1.)

Az ÉS Kondor Béla József Attila portréjával tisztelgett 1964 áprilisában a Költészet Napja előtt (lásd a bal oldali képet).

* * *

Könyvtárunk számos dedikált könyvet őriz, többek között József Attila alábbi két verseskötetét is:

(A képekre kattintva József Attila dedikálásai olvashatóak lesznek.)

“