- Ez az esemény elmúlt.
Proto-proletárdiktatúra vagy bomlástermék? – Az 1871-es párizsi kommün
2021. május 28.
Esemény navigáció
150 éve, 1871. május 28-án fojtották vérbe a párizsi kommünt.
A munkásmozgalom-történetírás megpróbálta amolyan proto-proletárdiktatúrának láttatni, míg Émile Zola a Második Császárság bomló hullájából támadt dögvésznek tartotta, és a kiéhezett és rémképektől gyötört, patkányokat megevő ostromlottak részeg haláltáncaként írta le a kommünt Az összeomlás című naturalista regényében. A francia-porosz háború elvesztését követően a körbezárt párizsiak úgy döntöttek, hogy ők nem kötnek megalázó békét a III. Napóleon rendszerét elsöprő poroszokkal, ellenálltak, mire az Adolphe Thiers vezette ideiglenes kormány elmenekült. A hatalmi vákuumban a kommünárok – köztük a Párizsban élő szocialista, Frankel Leó – vették át a hatalmat, és egy kettős ostromgyűrűbe zárt világvárosban próbáltak berendezni egy születésekor halálra ítélt szocialisztikus városállamot.
Amikor elbuktak, a 19. század legvéresebb megtorlását szenvedték el: a Párizsba behatoló ellenforradalmi csapatok 1871. május 21–28. között egy héten át gyilkolták a „bűnös város” lakóit. Az áldozatok számát egyes történészek több tízezerre teszik, John Merriman, a Yale Egyetem történésze a modernitás egyik ősbűnének tartja a teljesen indokolatlan, véres ellenforradalmi bosszút a The Massacre – The Life and Death of the Paris Commune of 1871 című könyvében.
A párizsi kommünről és emlékezetéről Csunderlik Péter, az ELTE BTK oktatója és a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett Balázs Gáborral, Párizsban élő történésszel, a Párizs, szabad város – 1871 című 2020-as könyv szerzőjével és Hahner Péter történésszel, a Rubicon Intézet főigazgatójával, a francia történelem szakértőjével.
A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).
A beszélgetés fontosabb kérdései:
- A párizsi kommün a francia-porosz háborúban elszenvedett francia vereség válságterméke volt, így létrejöttének magyarázata elválaszthatatlan a „kis Napóleon” uralmától. III. Napóleont csak egy Napóleon-paródiaként tartja számon az emlékezet, de vajon igaz az, hogy bár birodalma egy nagyoperának szerette volna mutatni magát, A. J. P. Taylor hasonlatával csak egy Offenbach-operett volt, és az első komolyabb kihívásra össze is omlott?
- Mi volt a híres-nevezetes haussmanni városátalakítás szerepe a kommünben? A kommün „radikális városnegyedeit” tényleg III. Napóleon rendszere hozta létre azzal, hogy Párizs átépítésekor a korábbi otthonaikból kiköltöztetett szegény lakókat oda koncentrálták?
- Mi volt a párizsi kommün kikiáltásának oka? Párizs népe a háborús ellenállást akarta-e elsősorban, vagy a társadalmi átalakulást?
- A munkásmozgalom-történetírás előszeretettel állította be amolyan „proto-proletárdiktatúrának” a párizsi kommünt, de valójában milyen szerepet játszottak benne a munkások?
- Mik voltak a párizsi kommün legfontosabb intézkedései, és azokból kirajzolódik-e egy „szocialista városállam” 19. századi utópiája?
- Beszélhetünk-e a párizsi kommünárok terrorjáról?
- Volt-e esélye a kettős ostromgyűrűben a kommünnek a túlélésre, vagy csak egy „haláltánc” volt ez a 72 nap? Mi volt a kommünárok perspektívája? Volt-e jövőképük?
- A történettudomány mai álláspontja szerint hányan estek áldozatul a „véres hét” idején az ellenforradalmi megtorlásnak?
Ajánlott olvasmányok:
Balázs Gábor: Párizs, szabad város – 1871. A párizsi kommün. Budapest, Napvilág, 2020.
Hahner Péter: A Párizsi Kommünről, legendák nélkül. Rubicon, 2000/1–2., 55–57.
John Merriman: The Massacre – The Life and Death of the Paris Commune of 1871. New York, NY, Basic Books, 2014.
Robert Tombs: The Paris Commune – 1871. London–New York, Longman, 1999.
POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET
HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS
Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay