2020-ban, Trianon 100. évfordulóján négy részes sorozatot indítottunk, amelynek utolsó eseményére invitáljuk most Önt. Beszéltünk már Trianonról az irodalmi művek tükrében, valamint a menekültek szemszögéből, elemeztük a 100. évforduló tanulságait, de hátra volt még a tárgyi kultúra bemutatása.

A trianoni döntés elleni mindennapi tiltakozás tárgyak ezreinek megszületését is eredményezte. Nemcsak művészek alkotásaira gondolhatunk, hanem az otthonokban készült falvédőkre, faragványokra. Természetesen élelmes vállalkozók az üzleti lehetőséget is meglátták a „Nem, nem soha” feliratú dísztárgyakban és használati eszközökben. Mindezek aztán a trauma feldolgozásán túl az emlékezet alakításának is ágensei lettek.

 
Ezekről a kérdésekről beszélgettünk vendégeinkkel:

Patakfalvi-Czirják Ágnes kultúrakutatóval
és Zeidler Miklós történésszel

2021. november 23-án a K11-ben.

Moderátor: Takács Róbert történész

Tekintse meg az eseményről készült videót!

A SOROZATRÓL:

A Publicus Intézet 2020-as felmérése alapján a magyarok 83%-a szerint Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája, 54%-uk szerint soha nem szabad belenyugodni a döntésbe. Ugyanakkor a ma élők közvetlen tapasztalatát a történeti eseményekkel legfeljebb az jelenti, hogy 36%-uknak van rokona a szomszédos országokban és 46%-uknak van határon túlról származó ismerőse, valamint közel 60%-uk szerint Trianon közéleti témává tétele politikai érdekeket szolgál. Mi az oka akkor, hogy Trianon ilyen érzelmeket kelt? Programsorozatunkkal Trianon utóéletét és a trianoni trauma, valamint az ehhez kapcsolódó propaganda megjelenését mutatjuk. Azért választottuk a mindennapokat, az irodalmat, a minket körülvevő tárgyak világát és az 1920-as években Trianon arcát jelentő menekülteket, mert alapvetően ezen keresztül formálódik, mit is gondolunk és érzünk Trianonról.