Az I. világháború és emlékezete

 
A Politikatörténeti Intézet projektje, 2014–2017/2018

Europe for Citizens, European Remembrance működési támogatás segítségével

 
A Politikatörténeti Intézet a Politikatörténeti Alapítvánnyal együttműködve az első világháború centenáriuma alkalmából egy átfogó projektet indított, ami széles körben lehetővé teszi a társadalmi emlékezet közös formálását. Ebben segítségünkre van az intézet levéltári és könyvtári gyűjteménye, elismert kutatói, főképp azonban arra számítunk, hogy a közönséget, a társadalmat is bevonjuk programjainkba, lehetővé téve az első világháború helyi, sőt akar családi emlékezetének bekapcsolását a szélesebb közösségi emlékezetbe.

KIEMELT TÉMÁINK:

  • 2014: Emlékezés, emlékezet
  • 2015: Kultúra, művelődés, tárgyi kultúra
  • 2016: Gazdasági és társadalmi változások
  • 2017: A háború peremén

I. Tudományos tevékenység

 
Történeti kutatás

Birodalmi átmenetek helyi kontextusban, 1918–1925. Helyi és regionális átmenettörténetek összehasonlító szemszögből az Osztrák-Magyar Monarchiától az utódállamokig

A projekt célja annak bemutatása, hogy a helyi és regionális kontextus, társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok miként befolyásolták az első világháború végi átmenetet. Noha a folyamat végeredménye szinte kizárólag nemzetállamok felemelkedése volt, felmerül a kérdés, hogyan működtek ezek az államok az egység(esítés) homlokzata mögött. Azokat a tényezőket keressük, melyek helyi és regionális szinten hozzá járultak az eltérésekhez. Ennek megfelelően nem a nyílt, politikai és diplomáciai konfliktusra figyelünk, hanem a létező társadalmi, politikai, intézményi szerkezet tartós hatására helyben és regionálisan. Miként befolyásolta mindez az új nemzetállamokat – ha befolyásolta. Azt feltételezzük, hogy nem feltétlenül az intézmények formális változása lényeges, hanem működtetésük gyakorlatainak és kultúrájának változásai. Ez teszi lehetővé, hogy a jogi egységet dekonstruálva helyi átmenetekről beszéljünk, melyek kimenetele ilyen időtávban akár különbözhetett is.

 
Hadifogoly-adatbázis

A Magyarok a Szovjetunióban elnevezésű elektronikus adatbázis olyan személyek életrajzi adatait tartalmazza, akik 1914 és 1941 között valamilyen okból kikerültek Oroszország – utóbb a Szovjetunió – területére és hosszabb-rövidebb ideig életvitelszerűen ott tartózkodtak. Az adatbázis 80%-a az első világháborús hadifoglyok életútját dolgozza fel – közel 32 ezer emberét. Célunk, hogy a rendelkezésre álló levéltári és könyvtári források segítségével, illetve a közönség bevonásával tovább bővítsük ezt a számot. Tervünk, hogy később a nagyközönség számára is folyamatosan elérhetővé tegyük ennek a több évtizedes kutatásnak az eredményeit.


Tudományos konferenciák, workshopok

A részletes programokat és az előadásokról készült videókat megtekintheti a linkekre kattintva:

2014. szeptember 23.
Világháború, társadalom, emlékezet
Projektindító műhelykonferencia

2014. december 11.
Memory and Memorialization of WWI in East Central Europe: Past and Present
Nemzetközi konferencia a világháború emlékezetéről


 
2015. november 19.
Első világháborús kiállítások
Kerekasztal-beszélgetés

2015. december 3–4.
Nemzetközi workshop

2016. október 5.
1916 – a régi világ és a régi Magyarország utolsó éve?
Tudományos konferencia
 


II. Honlapok, blog, facebook oldal

A Hadszíntér és hátország – Magyarország az első világháborúban elnevezésű honlapunk elsősorban a háborús hétköznapokra fókuszál, egykorú forrásokra támaszkodva mutatja be a háború és a hétköznapi ember viszonyát. A honlap egyben az intézeti világháborús projekt nyomon követésére is szolgál: a filmklubok, a középiskolás vetélkedők, a pályázatok, a tudományos konferenciáink és a műhelybeszélgetések eseményeit is nyomon követheti az érdeklődő.

Frontline and Hinterland néven indult angol nyelvű honlapunk tematikus válogatást ad a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó írásokból.

Céljaink megvalósítását blogunk és facebook oldalunk is segíti.
 


III. Közönségprogramok

 
III. 1. Anno Filmklubok

2005 óta létező filmklubunk immár tizedik alkalommal jelentkezik, a háború óta eltelt 100 év alkotásaiból adunk képet az érdeklődőknek a megszokott keretben, a beszélgetéssel egybekötött vetítéseken. Tizennégy részes sorozataink 2014–2018 közötti évadjai elsősorban a 20. századi háborúk és válságok emberi és társadalmi hatásait, következményeit vizsgálják. A filmek összeállításában arra törekszünk, hogy a széles európai nézőpont bemutatása mellett a kontinensünkön túlra is tekintsünk, sőt műfajilag változatos programot kínáljunk, hiszen a háború véres valóságát és hősi pátoszát feldolgozó filmdrámákon és izgalmas kémtörténeteken túl musicalek, illetve a háború fonákját, az egyszerű ember öldökléstől iszonyodó, nagyhatalmi politikától távol álló világát szatirikusan ábrázoló művek is születtek.

A filmklub évadok részletes programját és az egyes vetítésekről, beszélgetésekről készült beszámolókat a linkekre kattintva találja:

Anno Filmklub 2014/2015 Az első világháború

Anno Filmklub 2015/2016 Az első világháború következményei

Anno Filmklub 2016/2017 A második világháború

Anno Filmklub 2017/2018 Fonákjáról a 20. század
 


III. 2. A múzsákat lelövik, ugye? – Kerekasztal-beszélgetések a háború hatásairól

Évente hat alkalommal szervezünk tematikus beszélgetéseket meghívott szakértők részvételével a háború által az élet különböző területein előidézett változásokról. Az egyes beszélgetések részletes tematikájáról az alábbi linkeken olvashat, a rendezvényekről készült felvételeket is ugyanott tekintheti meg:

A múzsákat lelövik, ugye? – 1. évad (2015) – Az első világháború és a kultúra

A múzsákat lelövik, ugye? – 2. évad (2016) – Gazdasági és társadalmi változások

A múzsákat lelövik, ugye? – 3. évad (2017) – A háború peremén
 


III. 3. Vetélkedők középiskolások számára

Tudományos funkcióinkon túl lényeges közművelődési feladatuknak tekintjük, hogy segítsük a történelem oktatását a középiskolákban és az egyetemek, főiskolák történelem szakos képzésében, továbbá hogy a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönséghez is közvetítsük a történetírás legújabb eredményeit. Ezért immár 2008 óta szervezünk komplex középiskolai történelemversenyeket. Mivel a „tömegek háborújának” a katonák mellett a hátország is aktív részese volt, első világháborús projektünk keretében indított versenyeink során 2014-től a résztvevő diákok nem csak azt vizsgálják, milyen hatással volt a háború az otthon maradottak életére, hanem a hadszíntérre kitekintve azt is: mennyire tudtak a katonák a fronton is emberek maradni, milyen körülmények között élték mindennapjaikat, hogyan írták át életüket a harcok.

A versenyek formája csapatverseny: a középiskolás korosztályból (a gimnáziumok és szakközépiskolák 9-12/13. évfolyamából) négyfős csapatok jelentkezését várjuk Magyarországról és a határon túli magyar iskolákból. A verseny három írásbeli fordulóból és egy szóbeli döntőből áll. A Budapesten megrendezett döntőben az addigi fordulókon legtöbb pontot szerzett hat csapat méri össze tudását.

Az eddigi vetélkedőkről és a jelenleg is zajló versenyről itt olvashat bővebben.
 


III. 4. Pályázatok

Hiányok és többletek száz év után. A nagy háború utóérzete (2014)

Mit adott és mit vett el az első világháború az emberektől, a világtól? Hogyan formálta mentalitásunkat, tudományunkat, gondolkodásunkat, demográfiánkat, politikánkat? Igaz-e, hogy az első világháború az egyik legfontosabb (és legszörnyűbb) kohó, amelyben mai (sokszor szörnyű, sokszor lenyűgöző) világunk kialakult? Ilyesféle kérdések jegyében hirdettük meg videópályázatunkat, elsősorban a fiatal alkotók számára. A pályázatról és nyerteseinkről itt olvashat részletesen.


Regényben a történelem – 21. századi olvasónapló a Nagy Háborúról (2015)

Szintén középiskolások számára írtuk ki újabb pályázatunkat a Magyartanárok Egyesületével közös szervezésben. A jelentkezőknek virtuális olvasónapló kellett készíteniük internetes blog formájában az alábbi hat regény közül az egyikből:

Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
Markovits Rodion: Szibériai garnizon
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről
Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága…
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Az elkészült és zsűrizett pályamunkákat, illetve azok elérhetőségét Hadszíntér és hátország honlapunkon tettük közzé, megtekintésükhöz kattintson ide!
 


III. 5. Kiállítások

A projekt keretében rendezett kiállításokkal igyekszünk közelebb hozni a háború és a hátország emberi oldalát, személyes vonatkozásait a ma emberéhez.

2015. november – 2016. január

Ezredorvos a tűzvonalban. Kiállítás Dr. Kemény Gyula hagyatékából

2017. február – május

A háború (h)arcai – Fikció és valóság

2017. május – szeptember

Ellenségkép és propaganda az I. világháborúban

 

alt