Nyitott ország – zárt ország

Nyitott Magyarország – zárt Magyarország (1914–2006)

A kutatás célja a magyar politikai kultúra nyitottságának és zártságának, adaptív képességének vizsgálata: ez egyrészt jelenti a politikai elit, a politikai közösség világképének változását, másrészt hatását a hatalmi viszonyokra. A kutatás módszertani újdonsága a politikatörténeti, társadalomtörténeti és kultúrtörténeti szemlélet egysége, ezen belül a tömegkultúra fogyasztása és a politikai közötti összefüggések vizsgálata, amit az alternatív modernitások szemléleti keretébe próbálunk helyezni.

Projektvezető: Feitl István

A kutatásban részt vevő kutatók és alprojektek vezetői:

A projekt keretében szervezett konferenciák

2016. június 28.
Nyitottság és zártság az 1970-es években

2014. október 9-10.
A Hruscsov-korszak, 1953–1964 (videókkal)

2013. november 13.
A határ – Zártság, nyitottság az 1950-60-as években

2012. december 11-12.
Zárt – nyitott Magyarország, 1914-1944

2011. december 15.
Bezáruló ország (Demokrácia-orientációk, nyitás, és bezárkózás) 1945–1950

Publikáció

Feitl István (szerk.): Nyitott–zárt Magyarország
Politikai és kulturális orientáció, 1914–1949
(Napvilág Kiadó, Budapest, 2013)

Idegengyűlölet–világpolgárság, bezárkózás–nyitottság, befogadás–kirekesztés. Napjaink dilemmái…

Kötetünk ennek előzményeit kutatja a 20. század első felében, Magyarországon. Egy olyan korszakban, amikor a nagyvilág minden addiginál közelebb került az emberekhez és ahol a nemzetek félelme egymástól, a gyűlölet egy másik iránt és az összecsapások a legkülönfélébb csoportok között minden korábbit felülmúltak. Vajon miért nem keresték és találták meg a védekezés és az érdeklődés, nyitottság egészséges arányait?

Könyvünk 21 szerzője – a Politikatörténeti Intézet égisze alatt folyó kutatás keretén belül – a politika világa, a szellemi-kulturális élet és a társadalom szinte minden szegmensét átvilágítja, hogy megtalálja a választ a magyar történelem útvesztőjében.

A kötetről bővebben itt olvashat, és ugyanitt rendelheti meg.