1946. augusztus 1-jén vezették be a világ egyik legnagyobb hiperinflációjában értékét vesztő pengő helyett a forintot. Ez egy egészen más gazdasági-társadalmi berendezkedés és egy más – aranydeviza-standardon nyugvó – nemzetközi monetáris rendszer valutája volt. A rendszerváltás után a korábbi évtizedekhez kapcsolódó értékállóság képzetét az infláció tépázta meg, és a devizahitelek története is azt erősítette tovább, hogy a mai globális pénzügyi rendszerben a forint sérülékeny. A magyar társadalom döntő többsége ma is szívesen látná a forint helyett az eurót, és számos helyzetben már forint mellett is euróban gondolkodunk.

A magyar valutáról Andor László közgazdásszal, egyetemi tanárral, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős egykori biztosával, és Vigvári Gáborral, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézete Világgazdasági Tanszékének docensével beszélgettünk, a moderátor Takács Róbert volt.

Az adás ITT hallgatható meg:

A PTI podcast összes korábbi epizódja megtalálható az Anchor.fm-en.

A beszélgetésben többek között az alábbi témák kerültek szóba:

• Mégis mi az oka annak, hogy az euró bevezetése már több mint másfél évtizede tolódik előre – mindig legalább középtávú célként?
• Milyen előnyei vannak – és túlsúlyban vannak-e ezen előnyei – a saját fizetőeszköz megtartásának a globalizált gazdaságban?
• A szlovén, szlovák, észt euró azt jelenti-e, hogy ezek az országok jobbak nálunk?
• Végül meddig marad(hat) velünk a forint, és mi kényszerítené ki nálunk is a valutaváltást?

A beszélgetés eredetileg 2021. augusztus 6-án volt hallható a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában.

AJÁNLOTT CIKKEK:

Andor László: Emeritus valutánk. Népszava, 2021. augusztus 2.

Andor László: A 20 éves euró: egység és kétség. Mérce, 2022. január 15.

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay