Trianon 100 – tematikus válogatás

 

Nem az a kérdés meddig él velünk Trianon – hiszen valamiképp mindig emlékezni fogunk rá –, hanem az, hogy miként. A Politikatörténeti Intézet kutatásai, kiadványai, rendezvényei, megemlékezései azt szolgálják, hogy az „ismeretlen Trianon” (Ablonczy Balázs) feltárásával végre ne jelenünk tragikumának, hanem történelmünk sokféleképp megélt részének, a múltnak tekintsük mindazt, ami az első világháború végén és után történt.

 

 

TRIANON100 – MINDENNAPI TRIANON?
BESZÉLGETÉSEK  A K11-BEN

 

A Publicus Intézet 2020 márciusi felmérése alapján a magyarok 83%-a szerint Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája, 54%-uk szerint soha nem szabad belenyugodni a döntésbe. Ugyanakkor a ma élők közvetlen tapasztalatát a történeti eseményekkel legfeljebb az jelenti, hogy 36%-uknak van rokona a szomszédos országokban és 46%-uknak van határon túlról származó ismerőse, valamint közel 60%-uk szerint Trianon közéleti témává tétele politikai érdekeket szolgál.

Mi az oka akkor, hogy Trianon ilyen érzelmeket kelt?

Trianon utóéletét és a trianoni trauma, valamint az ehhez kapcsolódó propaganda megjelenését egy négy részes programsorozattal kívántuk bemutatni, amelynek eseményeire az erzsébetvárosi K11 Művészeti és Kulturális Központban került sor. Azért választottuk a mindennapokat, az irodalmat, a minket körülvevő tárgyak világát és az 1920-as években Trianon arcát jelentő menekülteket, mert alapvetően ezen keresztül formálódik, mit is gondolunk és érzünk Trianonról. Az egyik beszélgetést a 100. évforduló tanulságainak szenteltük.

 

Trianon és a tárgyi kultúra

2021. november 23.
Résztvevők: Patakfalvi-Czirják Ágnes kultúrakutató, Takács Róbert történész, Zeidler Miklós történész

 

Trianon 100 – emlékezetpolitika és történetírás

2021. október 6.
Résztvevők: Gyáni Gábor, Egry Gábor és Csunderlik Péter történészek

 

Trianon és a menekültek

2020. november 4.
Résztvevők: Csóti Csaba főlevéltáros, történész; Egry Gábor történész; Szűts István Gergely történész

 

Trianon az irodalmi művek tükrében

2020. október 13.
Résztvevők: Csunderlik Péter, Egry Gábor és Romsics Gergely történészek

.


.

VITATHATÓ-E A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS EMLÉKHELYE?

 

„A korabeli magyar állam nemzetiesítő államként olyan politikát folytatott, amelyik sértette a mai magyar állam által képviselt elveket (pl. kisebbségi jogok), és ezzel saját végzetéhez is hozzájárult. Éppen ennek volt része a helységnevek magyarosítása, méghozzá igen tudatos módon. A Nemzeti Összetartozás Emlékműve efölött mégsem gyakorol kritikát: az emlékmű védelmezőinek erre kellene tudniuk választ adni.”

Egry Gábor cikke a Mércén jelent meg 2020. szeptember 8-án.

.


.

A „TRIANON-MITOLÓGIA” ÉS AZ ÚJABB KUTATÁSI EREDMÉNYEK – PODCAST

.

A „Trianon-mitológiát” szedték darabokra az újabb kutatási eredmények alapján Ablonczy Balázs és Romsics Gergely történészek, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének kutatói, akikkel Csunderlik Péter, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriumán. (Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2020. június 12-én.)

A beszélgetés által érintett kérdéseket, valamint az adáshoz kapcsolódó ajánlott olvasmányok listáját itt találja.


A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).

.


.

A TRIANONI EMLÉKMŰ OLYAN, MINT EGY TERÜLETI KÖVETELÉS

 

„Furcsa mód, a Trianoni emlékmű éppen a Politikatörténeti Intézet előtt, az Alkotmány utcában épül, amely azon kívül, hogy szimbolikájában zarándokhelynek felel meg, nem a magyar közösségeket állítja középpontba, hanem területeket. Az 1913-as településnév listát vésték a falára, amely olyan magyarosított nevű helységeket is tartalmaz, ahol soha nem éltek magyarok.”

Egry Gáborral Németh Péter beszélgetett a a KlikkTV 2020. május 31-i adásában. Az erről készült felvételt a képre kattintva tekintheti meg:

.


.

TRAUMA VAGY TÖRTÉNELEM? JELENTÉS A TRIANONI ÁROKBÓL

Fotó: Simon Márk (Jelen)

„Annak, hogy Trianon emlékezete száz év után is ugyanabban a csapdában vergődik, az egyik oka az, hogy a hivatalos, a szimbolikus emlékezet mindig elvált a társadalmi viszonyulás sokféleségétől, és kifejezetten akadályozta annak érvényesülését.”

Egry Gábor írása a Jelen hetilap 2. számában jelent meg június 4-én.

 

.

.


.

A MÚLT SZOKSZÍNŰSÉGÉT KUTATNI

 

A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából a Szentendre és Vidéke 8. lapszámában jelent meg interjú főigazgatónkkal 1920. június 4-e történeti okairól és következményeiről, valamint az ezek alapjául szolgáló nézőpontok sokszínűségéről.

A cikket a 10-12. oldalon olvashatja a képre kattintva:

.


.

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA – KERÜLETI MEGEMLÉKEZÉS

 

„Magyarok emlékezetét tesszük láthatóvá, és megmutatjuk, hogy a magyarság – még Trianon megélésében is – sokszínű. A sokszínű emlékezet talán a mai sokféleséget is jobban kifejezi. És ha kicsit oldja a fájdalomérzet merev parancsát, talán ahhoz is közelebb visz, hogy magunk mögött hagyjuk az elmúlt 100 évet.”

2020. június 4-én a Józsefvárosi Önkormányzat megemlékezést tartott a trianoni békeszerződés századik évfordulóján, a volt Józsefvárosi pályaudvarnál. Az eseményen beszédet mondott Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója és Dr. Erőss Gábor emlékezetpolitikáért felelős alpolgármester.

Főigazgatónk beszédének teljes szövegét ide kattintva olvashatja el.

.


.

A MONARCHIA SZÉTESÉSE ÉS A TRAUMATIZÁLT UTÓDÁLLAMOK

.

A trianoni békediktátummal szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia: ezzel nem csak egy világbirodalom szűnt meg, hanem az utódállamok is rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Magyarország összeomlott, úgy infrastrukturálisan, mind gazdaságilag. Milyen következményei voltak ennek a folyamatnak, és a megváltozott körülmények között hogyan működtek mégis ezek az államalakulatok?

Intézetünk igazgatója, Egry Gábor és kollégánk, Ignácz Károly volt a Partizán 2020. június 4-i adásának vendége, amelyben Trianon mellett az intézetben folyó kutatásokról is beszéltek.

Nézze vissza a beszélgetésről készült felvételt!

.


.

TRIANONRÓL 100 ÉV UTÁN

.

A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2020. január 24-én Krizmanics Rékával és Zahorán Csabával Egry Gábor beszélgetett arról, hogy lehet-e 100 év után Trianonról egy új beszédmódot találni. Az adásban kitértek arra is, miként alakult ki a mai, traumatizált emlékezet, hogyan viszonyult mindez a megélt tapasztalatokhoz, és mi várható a szomszédos országok megemlékezéseit illetően?

Hallgassa meg az erről készült felvételt ide kattintva!

.


.

MIÉRT LENNE KÖTELEZŐ EGYFÉLEKÉPPEN EMLÉKEZNI TRIANONRA?

 

„Idén júniusban lesz 100 éve, hogy aláírták a Trianoni békediktátumot, így a téma 2020-ban alighanem heves indulatokat gerjeszt majd. Többek között annak próbáltunk utánajárni Egry Gábor történésszel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával, hogy mi lehet ennek az oka. Miért csak a veszteségekről beszélünk, és miért nem tudjuk elfogadni a különböző viszonyulásokat Trianonhoz? Megoldás-e erre a Nemzeti Összertartozás Napja? Túl lehet-e lépni a fasiszta vs. nemzetáruló leegyszerűsítéseken?”

A HVG által készített interjút itt olvashatja el.

.


.

AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁGRÓL

 

1918 novemberének első napjait egyszerre határozta meg kétségbeesés, remény, gyász és felbuzdulás. Úgy tűnt, hogy a háború vége és Magyarország függetlensége orvosság lesz a legégetőbb társadalmi problémákra is, ugyanakkor viszont az Osztrák-Magyar Monarchia elképesztő sebességű összeomlása nyomán minden megrendülni látszott, ami addig biztos volt az emberek életében.

Rendkívüli idők, rendkívüli események, forradalom, összeomlás, új és régi világ – ezekről beszélgetett Egry Gábor 2018. november 16-án, az első magyar (nép)köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján Hatos Pállal és Csunderlik Péterrel a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában.

Hallgassa meg a beszélgetésről készült hangfelvételt ide kattintva!

.


.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1918–1919-RŐL

 

Az első világháborús vereség, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és a katonai és gazdasági összeomlás elsöpörte 1918 őszén a régi, díszmagyarba öltözött politikai elitet: egy szocialistává lett „vörös gróf” mellett kopott zakós baloldali újságírók, értelmiségiek és szakszervezeti vezetők kerültek az ország élére. Feladatuk talán nehezebb volt, mint bárkinek addig a magyar történelemben, és a válaszkísérleteik is példátlanok voltak. Az őszirózsás forradalom résztvevőinek és a Tanácsköztársaság népbiztosainak tevékenysége máig heves indulatokat vált ki a magyar közvéleményben.

Napvilág Kiadó kötetének történész szerzői „harag és részrehajlás nélkül” igyekeznek ismertetni a legfontosabb 1918–1919-es magyarországi eseményeket, teszik pontosabbá ismereteinket és megfelelő helyenként cáfolják a kerengő tévhiteket.

A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában  ennek kapcsán 2018. április 20-án Csunderlik Péter beszélgetett Hajdu Tiborral – a Tanácsköztársaság történetéről írt eddig egyetlen, 1969-es nagymonográfia szerzőjével – a proletárdiktatúra történetéről és magyarországi utóéletéről.

Hallgassa meg a beszélgetésről készült hangfelvételt ide kattintva!

.


.

VESZÉLY, VESZTESÉG, TRAUMA. MAGYARORSZÁG 1919–1920

 

A Politikatörténeti Intézet 2010. június 2-án tudományos konferenciát rendezett a trianoni béke megkötésének 90. évfordulóján. A Múltunk folyóirat 2010/3. száma külön blokkban foglalkozott a témával, Bánki Éva, Balázs Eszter, Egry Gábor, Hajdu Tibor, Konok Péter, Ormos Mária, Pritz Pál és Varga Lajos cikkei ide kattintva letölthetőek.

.


.

HAZATÉRÉSEK: NEMZETI INTEGRÁCIÓ, ÖNAZONOSSÁG, IDENTITÁSPOLITIKA EGYSÉG ÉS KÜLÖNBSÉG ERŐTERÉBEN

 

A klasszikus nemzeti történeti narratívák lényegében adottnak veszik a „nemzet”, egy egységes, más kötődéseket felül író közösség létét. Ennek megfelelően a nem egységes keretben létező nemzetek történetét gyakran a szétszakítottság, az elszakítás és az egymásra találás, egyesülés történeteiként értelmezik az egyik oldalról, az elszakadás, az irredenta történeteként pedig a másik oldalról. A Politikatörténeti Intézet 2011. szeptember 22-én tudományos konferenciát rendezett, hogy esettanulmányok segítségével vizsgálja a nemzet egységének viszonyulását a valós integrációhoz.

Múltunk folyóirat 2012/4. száma ennek a témának is külön blokkot szentelt. A. Gergely András, Dékány István, Egry Gábor, Szűts István Gergely és Zahorán Csaba cikkei ide kattintva letölthetőek.

.


.

KÖNYVEK A BÉKEKÖTÉS ELŐZMÉNYEIRŐL ÉS KÖVETKEZMÉNYEIRŐL

 

A Napvilág Kiadó kínálatából az alábbi köteteket ajánljuk a témához kapcsolódóan:

.

.