Trianon 100 – tematikus válogatás

 

Amíg szüneteltetnünk kell rendezvényeinket, rendszeresen jelentkezünk tematikus hírlevelekkel, amelyekben többek között korábbi programjainkon készült videóinkat és hangfelvételeinket tesszük közzé, illetve olvasnivalókat is ajánlunk.

Fogadja szeretettel harmadik, az 1918-1920-as időszakkal és a trianoni békekötéssel foglalkozó válogatásunkat!

 

 

TRIANONRÓL 100 ÉV UTÁN

 

A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2020. január 24-én Krizmanics Rékával és Zahorán Csabával Egry Gábor beszélgetett arról, hogy lehet-e 100 év után Trianonról egy új beszédmódot találni. Az adásban kitértek arra is, miként alakult ki a mai, traumatizált emlékezet, hogyan viszonyult mindez a megélt tapasztalatokhoz, és mi várható a szomszédos országok megemlékezéseit illetően?

Hallgassa meg az erről készült felvételt ide kattintva!

 

 

MIÉRT LENNE KÖTELEZŐ EGYFÉLEKÉPPEN EMLÉKEZNI TRIANONRA?

 

„Idén júniusban lesz 100 éve, hogy aláírták a Trianoni békediktátumot, így a téma 2020-ban alighanem heves indulatokat gerjeszt majd. Többek között annak próbáltunk utánajárni Egry Gábor történésszel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával, hogy mi lehet ennek az oka. Miért csak a veszteségekről beszélünk, és miért nem tudjuk elfogadni a különböző viszonyulásokat Trianonhoz? Megoldás-e erre a Nemzeti Összertartozás Napja? Túl lehet-e lépni a fasiszta vs. nemzetáruló leegyszerűsítéseken?”

A HVG által készített interjút itt olvashatja el.

 

 

AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁGRÓL

 

1918 novemberének első napjait egyszerre határozta meg kétségbeesés, remény, gyász és felbuzdulás. Úgy tűnt, hogy a háború vége és Magyarország függetlensége orvosság lesz a legégetőbb társadalmi problémákra is, ugyanakkor viszont az Osztrák-Magyar Monarchia elképesztő sebességű összeomlása nyomán minden megrendülni látszott, ami addig biztos volt az emberek életében.

Rendkívüli idők, rendkívüli események, forradalom, összeomlás, új és régi világ – ezekről beszélgetett Egry Gábor 2018. november 16-án, az első magyar (nép)köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján Hatos Pállal és Csunderlik Péterrel a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában.

Hallgassa meg a beszélgetésről készült hangfelvételt ide kattintva!

 

 

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1918–1919-RŐL

 

Az első világháborús vereség, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és a katonai és gazdasági összeomlás elsöpörte 1918 őszén a régi, díszmagyarba öltözött politikai elitet: egy szocialistává lett „vörös gróf” mellett kopott zakós baloldali újságírók, értelmiségiek és szakszervezeti vezetők kerültek az ország élére. Feladatuk talán nehezebb volt, mint bárkinek addig a magyar történelemben, és a válaszkísérleteik is példátlanok voltak. Az őszirózsás forradalom résztvevőinek és a Tanácsköztársaság népbiztosainak tevékenysége máig heves indulatokat vált ki a magyar közvéleményben.

Napvilág Kiadó kötetének történész szerzői „harag és részrehajlás nélkül” igyekeznek ismertetni a legfontosabb 1918–1919-es magyarországi eseményeket, teszik pontosabbá ismereteinket és megfelelő helyenként cáfolják a kerengő tévhiteket.

A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában  ennek kapcsán 2018. április 20-án Csunderlik Péter beszélgetett Hajdu Tiborral – a Tanácsköztársaság történetéről írt eddig egyetlen, 1969-es nagymonográfia szerzőjével – a proletárdiktatúra történetéről és magyarországi utóéletéről.

Hallgassa meg a beszélgetésről készült hangfelvételt ide kattintva!

 

 

VESZÉLY, VESZTESÉG, TRAUMA. MAGYARORSZÁG 1919–1920

A Politikatörténeti Intézet 2010. június 2-án tudományos konferenciát rendezett a trianoni béke megkötésének 90. évfordulóján. A Múltunk folyóirat 2010/3. száma külön blokkban foglalkozott a témával, Bánki Éva, Balázs Eszter, Egry Gábor, Hajdu Tibor, Konok Péter, Ormos Mária, Pritz Pál és Varga Lajos cikkei ide kattintva letölthetőek.

 

HAZATÉRÉSEK: NEMZETI INTEGRÁCIÓ, ÖNAZONOSSÁG, IDENTITÁSPOLITIKA EGYSÉG ÉS KÜLÖNBSÉG ERŐTERÉBEN

A klasszikus nemzeti történeti narratívák lényegében adottnak veszik a „nemzet”, egy egységes, más kötődéseket felül író közösség létét. Ennek megfelelően a nem egységes keretben létező nemzetek történetét gyakran a szétszakítottság, az elszakítás és az egymásra találás, egyesülés történeteiként értelmezik az egyik oldalról, az elszakadás, az irredenta történeteként pedig a másik oldalról. A Politikatörténeti Intézet 2011. szeptember 22-én tudományos konferenciát rendezett, hogy esettanulmányok segítségével vizsgálja a nemzet egységének viszonyulását a valós integrációhoz.

Múltunk folyóirat 2012/4. száma ennek a témának is külön blokkot szentelt. A. Gergely András, Dékány István, Egry Gábor, Szűts István Gergely és Zahorán Csaba cikkei ide kattintva letölthetőek.

 

 

KÖNYVEK A BÉKEKÖTÉS ELŐZMÉNYEIRŐL ÉS KÖVETKEZMÉNYEIRŐL

 

A Napvilág Kiadó kínálatából az alábbi köteteket ajánljuk a témához kapcsolódóan:

 

Bihari Péter: Kérdések és válaszok az I. világháborúról

Csunderlik Péter, Egry Gábor, Emily Gioielli, Fodor János, Hajdu Tibor:
Kérdések és válaszok 1918–1919-ről

Hajdu Tibor: Ki volt Károlyi Mihály?
(a kötet e-book formátumban is kapható itt)

Varga Lajos: Háború, forradalom, szociáldemokrácia Magyarországon, 1914–1919. március

Varga Lajos: Kényszerpályáról tévútra. Szociáldemokraták a Tanácsköztársaságban

Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták. A Galilei Kör (1908–1919) története (e-book)

Ábrahám Barna, Egry Gábor (szerk.): Összeomlás, uralomváltás, nemzetállam-építés 1918–1925

Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”. A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában

Egry Gábor, Feitl István (szerk.):
A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19-20. században

 

 

Ne feledje, ismét megnyitottuk a Napvilág Kiadó Alkotmány utcai könyvesboltját, ahol szeretettel várjuk Önt hétfőtől-csütörtökig 8.30-16.00 között. Nem változtatunk sem az újdonságokra adott 30%-os kedvezményen, sem további akcióinkon, ezek a kedvezmények online rendelésnél és személyes vásárlásnál is tovább élnek.

Igyekszünk a saját és vásárlóink biztonságára is ügyelni, ezért épületünkbe belépve kötelező a portánál elhelyezett kézfertőtlenítő használata, valamint a bent tartózkodás során a maszk viselése. Együttműködését előre is köszönjük!

Kérdéseire szívesen válaszolunk a  emailcímen, vagy a fenti nyitvatartási időben a 06 1 311 4866 telefonszámon.

Teljes kínálatunkat itt találja.