ntézet
lapítvány
Nem az a kérdés meddig él velünk Trianon – hiszen valamiképp mindig emlékezni fogunk rá –, hanem az, hogy miként. A Politikatörténeti Intézet kutatásai, kiadványai, rendezvényei, megemlékezései azt szolgálják, hogy az „ismeretlen Trianon” (Ablonczy Balázs) feltárásával végre ne jelenünk tragikumának, hanem történelmünk sokféleképp megélt részének, a múltnak tekintsük mindazt, ami az első világháború végén és után történt.
A NEMZETI RAJZSZEGTŐL AZ ORSZÁGZÁSZLÓN ÁT A SZÉKELY KAPUIG: TRIANON ÉS A TÁRGYI KULTÚRA
TRIANON100 – MINDENNAPI TRIANON?
BESZÉLGETÉSEK A K11-BEN
A Publicus Intézet 2020 márciusi felmérése alapján a magyarok 83%-a szerint Trianon a magyar történelem legnagyobb tragédiája, 54%-uk szerint soha nem szabad belenyugodni a döntésbe. Ugyanakkor a ma élők közvetlen tapasztalatát a történeti eseményekkel legfeljebb az jelenti, hogy 36%-uknak van rokona a szomszédos országokban és 46%-uknak van határon túlról származó ismerőse, valamint közel 60%-uk szerint Trianon közéleti témává tétele politikai érdekeket szolgál.
Mi az oka akkor, hogy Trianon ilyen érzelmeket kelt?
Trianon utóéletét és a trianoni trauma, valamint az ehhez kapcsolódó propaganda megjelenését egy négy részes programsorozattal kívántuk bemutatni, amelynek eseményeire az erzsébetvárosi K11 Művészeti és Kulturális Központban került sor. Azért választottuk a mindennapokat, az irodalmat, a minket körülvevő tárgyak világát és az 1920-as években Trianon arcát jelentő menekülteket, mert alapvetően ezen keresztül formálódik, mit is gondolunk és érzünk Trianonról. Az egyik beszélgetést a 100. évforduló tanulságainak szenteltük.
Trianon és a tárgyi kultúra
2021. november 23.
Résztvevők: Patakfalvi-Czirják Ágnes kultúrakutató, Takács Róbert történész, Zeidler Miklós történész
Trianon 100 – emlékezetpolitika és történetírás
2021. október 6.
Résztvevők: Gyáni Gábor, Egry Gábor és Csunderlik Péter történészek
Trianon és a menekültek
2020. november 4.
Résztvevők: Csóti Csaba főlevéltáros, történész; Egry Gábor történész; Szűts István Gergely történész
Trianon az irodalmi művek tükrében
2020. október 13.
Résztvevők: Csunderlik Péter, Egry Gábor és Romsics Gergely történészek
.
.
VITATHATÓ-E A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS EMLÉKHELYE?
„A korabeli magyar állam nemzetiesítő államként olyan politikát folytatott, amelyik sértette a mai magyar állam által képviselt elveket (pl. kisebbségi jogok), és ezzel saját végzetéhez is hozzájárult. Éppen ennek volt része a helységnevek magyarosítása, méghozzá igen tudatos módon. A Nemzeti Összetartozás Emlékműve efölött mégsem gyakorol kritikát: az emlékmű védelmezőinek erre kellene tudniuk választ adni.”
Egry Gábor cikke a Mércén jelent meg 2020. szeptember 8-án.
.
.
A „TRIANON-MITOLÓGIA” ÉS AZ ÚJABB KUTATÁSI EREDMÉNYEK – PODCAST
.
A „Trianon-mitológiát” szedték darabokra az újabb kutatási eredmények alapján Ablonczy Balázs és Romsics Gergely történészek, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének kutatói, akikkel Csunderlik Péter, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriumán. (Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2020. június 12-én.)
A beszélgetés által érintett kérdéseket, valamint az adáshoz kapcsolódó ajánlott olvasmányok listáját itt találja.
A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).
.
.
A TRIANONI EMLÉKMŰ OLYAN, MINT EGY TERÜLETI KÖVETELÉS
„Furcsa mód, a Trianoni emlékmű éppen a Politikatörténeti Intézet előtt, az Alkotmány utcában épül, amely azon kívül, hogy szimbolikájában zarándokhelynek felel meg, nem a magyar közösségeket állítja középpontba, hanem területeket. Az 1913-as településnév listát vésték a falára, amely olyan magyarosított nevű helységeket is tartalmaz, ahol soha nem éltek magyarok.”
Egry Gáborral Németh Péter beszélgetett a a KlikkTV 2020. május 31-i adásában. Az erről készült felvételt a képre kattintva tekintheti meg:
.
.
TRAUMA VAGY TÖRTÉNELEM? JELENTÉS A TRIANONI ÁROKBÓL
„Annak, hogy Trianon emlékezete száz év után is ugyanabban a csapdában vergődik, az egyik oka az, hogy a hivatalos, a szimbolikus emlékezet mindig elvált a társadalmi viszonyulás sokféleségétől, és kifejezetten akadályozta annak érvényesülését.”
Egry Gábor írása a Jelen hetilap 2. számában jelent meg június 4-én.
.
.
.
A MÚLT SZOKSZÍNŰSÉGÉT KUTATNI
A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából a Szentendre és Vidéke 8. lapszámában jelent meg interjú főigazgatónkkal 1920. június 4-e történeti okairól és következményeiről, valamint az ezek alapjául szolgáló nézőpontok sokszínűségéről.
A cikket a 10-12. oldalon olvashatja a képre kattintva:
.
.
NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA – KERÜLETI MEGEMLÉKEZÉS
„Magyarok emlékezetét tesszük láthatóvá, és megmutatjuk, hogy a magyarság – még Trianon megélésében is – sokszínű. A sokszínű emlékezet talán a mai sokféleséget is jobban kifejezi. És ha kicsit oldja a fájdalomérzet merev parancsát, talán ahhoz is közelebb visz, hogy magunk mögött hagyjuk az elmúlt 100 évet.”
2020. június 4-én a Józsefvárosi Önkormányzat megemlékezést tartott a trianoni békeszerződés századik évfordulóján, a volt Józsefvárosi pályaudvarnál. Az eseményen beszédet mondott Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója és Dr. Erőss Gábor emlékezetpolitikáért felelős alpolgármester.
Főigazgatónk beszédének teljes szövegét ide kattintva olvashatja el.
.
.
A MONARCHIA SZÉTESÉSE ÉS A TRAUMATIZÁLT UTÓDÁLLAMOK
.
Intézetünk igazgatója, Egry Gábor és kollégánk, Ignácz Károly volt a Partizán 2020. június 4-i adásának vendége, amelyben Trianon mellett az intézetben folyó kutatásokról is beszéltek.
Nézze vissza a beszélgetésről készült felvételt!
.
.
TRIANONRÓL 100 ÉV UTÁN
.
A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2020. január 24-én Krizmanics Rékával és Zahorán Csabával Egry Gábor beszélgetett arról, hogy lehet-e 100 év után Trianonról egy új beszédmódot találni. Az adásban kitértek arra is, miként alakult ki a mai, traumatizált emlékezet, hogyan viszonyult mindez a megélt tapasztalatokhoz, és mi várható a szomszédos országok megemlékezéseit illetően?
Hallgassa meg az erről készült felvételt ide kattintva!
.
.
MIÉRT LENNE KÖTELEZŐ EGYFÉLEKÉPPEN EMLÉKEZNI TRIANONRA?
„Idén júniusban lesz 100 éve, hogy aláírták a Trianoni békediktátumot, így a téma 2020-ban alighanem heves indulatokat gerjeszt majd. Többek között annak próbáltunk utánajárni Egry Gábor
A HVG által készített interjút itt olvashatja el.
.
.
AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁGRÓL
1918 novemberének első napjait egyszerre határozta meg kétségbeesés, remény, gyász és felbuzdulás. Úgy tűnt, hogy a háború vége és Magyarország függetlensége orvosság lesz a legégetőbb társadalmi problémákra is, ugyanakkor viszont az Osztrák-Magyar Monarchia elképesztő sebességű összeomlása nyomán minden megrendülni látszott, ami addig biztos volt az emberek életében.
Rendkívüli idők, rendkívüli események, forradalom, összeomlás, új és régi világ – ezekről beszélgetett Egry Gábor 2018. november 16-án, az első magyar (nép)köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján Hatos Pállal és Csunderlik Péterrel a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában.
Hallgassa meg a beszélgetésről készült hangfelvételt ide kattintva!
.
.
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1918–1919-RŐL
Az első világháborús vereség, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és a katonai és gazdasági összeomlás elsöpörte 1918 őszén a régi, díszmagyarba öltözött politikai elitet: egy szocialistává lett „vörös gróf” mellett kopott zakós baloldali újságírók, értelmiségiek és szakszervezeti vezetők kerültek az ország élére. Feladatuk talán nehezebb volt, mint bárkinek addig a magyar történelemben, és a válaszkísérleteik is példátlanok voltak. Az őszirózsás forradalom résztvevőinek és a Tanácsköztársaság népbiztosainak tevékenysége máig heves indulatokat vált ki a magyar közvéleményben.
A Napvilág Kiadó kötetének történész szerzői „harag és részrehajlás nélkül” igyekeznek ismertetni a legfontosabb 1918–1919-es magyarországi eseményeket, teszik pontosabbá ismereteinket és megfelelő helyenként cáfolják a kerengő tévhiteket.
A Klubrádió Szabad a pálya című műsorában ennek kapcsán 2018. április 20-án Csunderlik Péter beszélgetett Hajdu Tiborral – a Tanácsköztársaság történetéről írt eddig egyetlen, 1969-es nagymonográfia szerzőjével – a proletárdiktatúra történetéről és magyarországi utóéletéről.
Hallgassa meg a beszélgetésről készült hangfelvételt ide kattintva!
.
.
VESZÉLY, VESZTESÉG, TRAUMA. MAGYARORSZÁG 1919–1920
A Politikatörténeti Intézet 2010. június 2-án tudományos konferenciát rendezett a trianoni béke megkötésének 90. évfordulóján. A Múltunk folyóirat 2010/3. száma külön blokkban foglalkozott a témával, Bánki Éva, Balázs Eszter, Egry Gábor, Hajdu Tibor, Konok Péter, Ormos Mária, Pritz Pál és Varga Lajos cikkei ide kattintva letölthetőek.
.
.
HAZATÉRÉSEK: NEMZETI INTEGRÁCIÓ, ÖNAZONOSSÁG, IDENTITÁSPOLITIKA EGYSÉG ÉS KÜLÖNBSÉG ERŐTERÉBEN
A klasszikus nemzeti történeti narratívák lényegében adottnak veszik a „nemzet”, egy egységes, más kötődéseket felül író közösség létét. Ennek megfelelően a nem egységes keretben létező nemzetek történetét gyakran a szétszakítottság, az elszakítás és az egymásra találás, egyesülés történeteiként értelmezik az egyik oldalról, az elszakadás, az irredenta történeteként pedig a másik oldalról. A Politikatörténeti Intézet 2011. szeptember 22-én tudományos konferenciát rendezett, hogy esettanulmányok segítségével vizsgálja a nemzet egységének viszonyulását a valós integrációhoz.
A Múltunk folyóirat 2012/4. száma ennek a témának is külön blokkot szentelt. A. Gergely András, Dékány István, Egry Gábor, Szűts István Gergely és Zahorán Csaba cikkei ide kattintva letölthetőek.
.
.
KÖNYVEK A BÉKEKÖTÉS ELŐZMÉNYEIRŐL ÉS KÖVETKEZMÉNYEIRŐL
A Napvilág Kiadó kínálatából az alábbi köteteket ajánljuk a témához kapcsolódóan:
- Bihari Péter: Kérdések és válaszok az I. világháborúról
- Csunderlik Péter, Egry Gábor, Emily Gioielli, Fodor János, Hajdu Tibor:
Kérdések és válaszok 1918–1919-ről - Hajdu Tibor: Ki volt Károlyi Mihály?
(a kötet e-book formátumban is kapható itt) - Varga Lajos: Háború, forradalom, szociáldemokrácia Magyarországon, 1914–1919. március
- Varga Lajos: Kényszerpályáról tévútra. Szociáldemokraták a Tanácsköztársaságban
- Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták. A Galilei Kör (1908–1919) története (e-book)
- Ábrahám Barna, Egry Gábor (szerk.): Összeomlás, uralomváltás, nemzetállam-építés 1918–1925
- Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”. A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában
- Egry Gábor, Feitl István (szerk.):
A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19-20. században
.
.
