1. Jogszabályi háttér

1094/2002. (VI. 8.) Kormány határozat
az érdekegyeztetés újraindításáról

A Kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy szorosan együttműködjön a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképviseletekkel. A Kormány felfogása szerint az érdekegyeztetés nem csupán a szociális partnerek tájékoztatása a Kormány elképzeléseiről, nem elegendő, ha a Kormány csak a szociális partnerek véleményének megismerésére törekszik. Ennél többre van szükség. A Kormány olyan tárgyalásokat kíván folytatni, amelyek során épít a szociális partnerek elképzeléseire, nagy gondot fordít közös álláspont kialakítására, azaz a megállapodás igényével tárgyal. A jóléti rendszerváltás célja, az európai életkörülmények kialakítása csak a szociális partnerek aktív közreműködésével valósítható meg.
A Kormány tisztában van azzal, hogy a gyakran bonyolult viszonyok közepette számos, nem egyszer ellentétes érdeknek kell egyidejűleg megfelelni. Nyilvánvaló, hogy mindig minden érdek maradéktalan kielégítése nem lehetséges. Mindez nem jelentheti azonban azt, hogy a Kormány nyílt párbeszéd keretében ne törekedjen a konfliktusok feltárására és lehetőségek szerinti feloldására.
Az érdekegyeztetés intézményes keretei 1988 decembere óta folyamatosan alakultak ki. Az elmúlt időszakban az érdekegyeztetés gyakorlatát számos kritika érte. A Kormány kész az intézményes keretek változtatására, azonban a tényleges lépéseket a szociális partnerekkel közösen kívánja megtenni.
Az új Kormány első lépésként találkozni kíván a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel.
a) Az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói és munkaadói oldalával való találkozón a Kormány

• konzultálni kíván az érdekegyeztetés országos intézményeinek átalakításáról;
• tájékoztatni kívánja a szociális partnereket az első 100 nap során tervbe vett intézkedésekről;
• be kívánja mutatni a Kormány szándékait, legfontosabb törekvéseit.

b) A Kormány megkülönböztetett felelősséget érez a közszférában dolgozók iránt. Ezért külön találkozót kezdeményez a közszféra legnagyobb szakszervezeteivel, amelynek során – a fenti témák mellett – tárgyalni kíván a közalkalmazottak átlagosan 50%-os béremelésének megvalósításáról is.

Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
Határidő: 2002. június 30.

 
1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

MÁSODIK RÉSZ
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

I. fejezet
Az országos érdekegyeztetés és az ágazati szociális párbeszéd

16. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a Kormány a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban egyeztet.
17. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:
a) a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat;
b) a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét.
(2) A Kormány évente szeptember 30-ig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb október 31-ig – köteles országos bértárgyalásokat kezdeményezni.
(3) Ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás jogszabályalkotást vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének kiadását teszi szükségessé, ennek érdekében a társadalmi párbeszédért felelős miniszter intézkedik.
(4) A társadalmi párbeszédért felelős miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben meghatározhatja a munkaminősítés rendszerét.
17/A. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati, alágazati, szakágazati (a továbbiakban együtt: ágazat) jelentőségű kérdésekben a munkavállalók és munkáltatók ágazati érdekképviseleti szervezetei egyeztetnek.
17/B. § Az országos érdekegyeztetés, illetve az ágazati szociális párbeszéd kereteit külön törvények határozzák meg.

2009. augusztus 20-tól hatályos szöveg.
Forrás: CompLex Jogtár

 
 
A 2009. évi LXXIII. törvény és a története:

 
2. Az Országos Érdekegyeztető Tanács alapszabálya

 
3. Az Országos Érdekegyeztető Tanács féléves munkatervei 2002-2009

 
4. Az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásai

 
5. Az Országos Érdekegyeztető Tanács bérmegállapodásai

 
6. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (2002-2009) hivatalos tájékoztatói