SZOCIOLÓGIA

Különös szociológusok tűntek fel a közelmúltban különböző latin-amerikai országokban. Előbb Chilében váltott ki botrányt – a Camelot elnevezésű program keretében tevékenykedő – furcsa közvéleménykutatók ügye. Legutóbb pedig Venezuelában, a caracasi egyetem egyik professzora tárta a nyilvánosság elé, hogy az egyetem égisze alatt létrehozott „kutató és felmérő” intézet – munkatársai között több Chilét is megjárt „szociológussal” – a felméréseket az amerikai hírszerző szolgálat, a CIA számára végzi. Mind a két országban és feltehetőleg még másutt is, a lelkes kutatók több ezer tudósnak és társadalmi tényezőnek tettek fel rendkívül részletekbe menő kérdéseket, s a kérdőíveket sürgősen továbbították a CIA-nak. A caracasi professzor leleplezte, hogy egy Frey nevű ügynök, aki a venezuelai egyetemi körökben végezte a felméréseket, egyszerűen magával vitte a teljes anyagot és azt a beszámolót is, amelyet az egyetem keretében működő felmérő intézetnek kellett volna benyújtania… Másolni is lusta volt.
(Novoje Vremja)

A PÁPA

VI. Pál pápa fogadta magánkihallgatáson Graham Greene-t, a világhírű angol írót. A beszélgetés közben az egyházfő elmondta a szerzőnek, hogy olvasta a Hatalom és dicsőség című regényét. A megdöbbent író zavartan világosította fel a szentatyát, hogy eme műve a katolikus egyház indexén van. Pál pápa nem jött zavarba: „Némely fejezetei az ön könyvének valóban mindig fel fogják háborítani a katolikusokat, de emiatt nem kell különösebben bánkódnia.”
(Spiegel)

TÖRDELÉS

Az angol nyelvű saigoni napilapot, a Saigon Daily News-t a rezsim három hónapra betiltotta. A betiltás oka ezúttal is felettébb jellemző: a lap egyidőben közölte Clifford amerikai hadügyminiszter és a saigoni kormány állásfoglalását a párizsi tárgyalásokról. Eközben Cliffordnak azt a Saigon címére intézett figyelmeztetését, miszerint az Egyesült Államok akárha a saigoni kormány nélkül is folytathatja a tárgyalásokat, a lap háromhasábosan tördelte, ezzel szemben mindössze egyhasábos formában tálalta a hivatalos saigoni véleményt. Nyilván zavarta a dél-vietnami illetékeseket, hogy valaki netán a tördelésből fontossági különbséget vél felfedezni.

ÚTMUTATÓ ELRABOLT UTASOKNAK

A Kubába kényszerített amerikai repülőgépek száma gyorsan nő, s ezért napirendre került a már eddig is kioktatott személyzet után az utasok előzetes eligazítása, hogyan kell viselkedniük repülőgéprablás esetén. A pilótáknak ugyanis már megvan a havannai José Marti repülőtér térképe, hiszen január óta 17 gépnek kellett végrehajtania ott a leszállást. Jó volna tehát az utasoknak adandó, általában szokásos tájékoztatások mellé az elrablási eligazítást is betenni az ülések „zsebébe”. A legfontosabb négy „nem”, vagyis mit nem szabad csinálni: feleslegesen ugrálni, mert a felfegyverzett tettesek idegesek, hiszen balsiker esetén halálbüntetés vár rájuk; nem kell pánikba esni, mert az eddigi géprablók rendkívül kellemes és előzékeny embereknek bizonyultak az utasok iránt; semmiféle gombot nem kell nyomogatni, mert a személyzet engedély nélkül úgysem jöhet, viszont a zaj idegesítheti a géprablót; s végül nem kell türelmetlenkedni, a géprablók rendszerint ellátják az utasokat frissítővel, sőt már olyan eset is előfordult, hogy a tettes maga vendégelte meg az utasokat. Magában Kubában viszont a kényszerutas élvezheti a luxushotelek, esetleg még a tengeri fürdőzés kellemeit, és – ami korántsem közömbös – az olcsón vásárolható szivarokat, és a kubai rumot, melyeket ugyan nem lehet legálisan behozni az Államokba, de a legtöbb utasnak eddig még mindig sikerült. Felhívják még a figyelmet a keletnémet fényképezőgépekre és a cseh népviseletre, mely szintén kedvező feltételek mellett kapható…
(A Time „Modern élet” című rovatából)

A MAJOMTÖRVÉNY VÉGNAPJAI

A majomtörvény – amint azt becézik–, az a három amerikai államban érvényben levő, hírhedt tilalom, amely megakadályozza Darwin evolúciós törvényének oktatását. Emlékezetes az 1925-ös daytoni eset, amelyből még világsikert aratott színdarab és film is készült. A jelek szerint a küzdelem a törvény körül a három érintett államban, Arkansasban, Tennesseeben, Mississippiben kiéleződik. Igaz, 1966-ban még az arkansasi, ugyancsak hírhedtté vált Little Rockban egy biológiatanárt a „kereszténység elleni bűnnel” vádoltak Darwin tanainak ismertetése miatt, és még tavaly is úgy döntött az arkansasi legfelsőbb bíróság, hogy a majomtörvény hatályos. November közepén az USA legfelsőbb bírái arra a következtetésre jutottak, hogy a majomtörvény ellentmond az amerikai alkotmánynak, mert az alkotmány megtiltja az állami hatóságoknak, hogy hivatalosan „támogassák” ezt vagy azt a tant … Hogy aztán a gyakorlatban miként szaporodnak el a darwinisták az érintett államok katedráin, az más kérdés.
(Za Rubezsom)